Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)
6 zene iránt tapasztalunk érdeklődést, az egyházi zenétől pedig idegenkednek úgy a tanárok, mint a tanítványok, mert a gregorián choralis szellemét nem ismerik és e régi klasszikus mertermüvek kontrapunktikus nehézségei legyőzhetetlenek, sőt a modern polyphon müvekhez sem mernek hozzányutni, mert ezek művészi előadást és kiváló technika mellett stilszerü orgonakisérletet is igényelnek. Ilyen alapon természetesen a haladás legjobb akarat mellett is roppant nehéz s azért csak nagyon kevesen bocsátkoznak az egyházi zene behatóbb tanulmányozásába. Van ugyan már ezen szükségleteknek megfelelő alapvető énekoktatási módszertanunk, hála érte Glatt Ignácz pápai káplánnak, pécsi székesegyházi karnagynak, melylyel a vezetése alatt álló karénekiskolában eddig hallatlan eredményeket ért el: nagy érdeme az is, hogy használatba hozta a Bertalotti-Haberl-féle kétszólamu solfeggiákat s ráutalt, hogy alig van ezeken kívül alkalmasabb eszköz a régi klasszikusok kontrapunktikus mestermüveinek megértéséhez. Azonban itt nem lehet megállapodnunk, mert tanintézetek énekoktatásának nem lehet főczélja: a mechanikus hangjegyolvasás, úgynevezett „blattistákat“ nevelni, hanem fejlesztem kell az aesthetikai müérzéket, be kell vezetni a tanítványokat az igazi egyházi zene mélységes és magasztos titkaiba, meg kell őket ismertetni az egyház hivatalos énekének fölségével és elő kell őket készíteni a gyakorlati szükségletre. Vagyis elméletileg és gyakorlatilag kiképzett, a művészet magas színvonalán álló karnagyokat és papokat kell nevelnünk. Ez a czélja az elméleti és gyakorlati tankönyvnek. A szerző mesterileg oldotta meg a feladatot s úgy dolgozta föl az anyagot, hogy a könyv a kivánalmaknak kitünően megfelel. Mindenről beszél, a mit az egyházi énekesnek tudnia kell: röviden és mégis kimerítően, de egyszerű, könnyen érthető nyelvezeten. Méltán tűzhetjük e könyvhöz azt a reményt, hogy ez lesz minálunk az egyházi zene jobb úttörője.“ Az Egyházi Zeneközlöny (előfizetési ára 3 kor. 20 fill.) egyéb kiadványai; Szertartások karénekes könyve (3 kor.), Glatt Ignácz: Énekoktatás módszertana (1 kor.,) Chorális misék stb. orgonakiséretre (2 kor.). Megrendelhetők továbbá ugyanazon kiadóhivatalnál egyéb egyházi zenemüvek is. „Sursum corda“ kath. kántorkönyv, népénekek s a legszükségesebb chorálok gyűjteménye, orgonakiséret, elő- s utójátékkal ellátva. Az esztergom-főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával kiadja Kresch Ferencz főszékesegyházi karnagy Esztergomban, az 0. M. C. E. I. alelnöke. Előfizetési ára 16 kor. ; füzetenkint á 5 k. 20 fillérbe kerül. A szerző müvének közrebocsátásával azon évek óta széliében elterjedt közóhajnak akart eleget tenni, hogy templomainkban végre jogos örökébe lépjen az egyházias szellemtől áthatott ének és orgonálási mód, mely sokhelyt — fájdalom — inkább botrányára, mintsem az istentisztelet magasztosságának emelésére szolgál. Az alapelvek, melyek szerzőt müve kidolgozásánál irányították, az „Orsz. Magy. Cecilia Egyesület“ alapelvei, melyek viszont a római szentszék védnöksége alatt álló „Általános Czeczilia Egyesület“ üdvös működéséből nyernek hazai viszonyainkra való alkalmazással gazdag táperőt. A főelv természetesen az anyaegyháznak azon mindenkor nyilvánított óhaja, hogy a zene és ének hű kifejezője és méltó kiegészítő része legyen a szent ténykedéseknek. Minthogy szerző ez óhajt müvében derekasan igyekezeti magvalósitani, azt a templomok részére a régi, elrongyolódott kántorkönyvek helyébe való beszerzésre melegen ajánlom.
