Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
6 A 90 § az évvégi vizsgálatokra vonatkozólag intézkedik és d) pontjában a hittani vizsgálatra nézve rendeli, hogy az „rendszerint külön, az illető felekezeti hatóság által megállapított módon, az állami iskola helyiségeiben és szintén nyilvánosan történik, melyen azonban az osztálytanítónak kötelessége jelenlenni és arra a gondnokság is meghívandó“ és „hogy a hittani vizsgálatnak a többi tárgyak vizsgálatát lehetőleg meg kell előznie. És minthogy az évzáró vizsgálatok idejére és rendjére nézve a gondnokság május 15-ig tartozik jelentést tenni, összeütközés elkerülése végett a hitoktató a kér. esperestanfelügyelővel a kellő időben állapodjék meg a hittani vizsgálat idejére nézve és hozza ezt a gondnokság tudomására. A hittan minden tanuló által elvégzendő köteles tárgy lévén, a magánvizgálatot tevő tanulók a hittanból szintén külön megvizsgálaudók. (92 §.) A 101 § a többtanitós iskolában a tantestület tagjairól szólván, a hitoktatókra névé kimondja: „A hitoktatók a tanitótestületnek csak azon esetben rendes tagjai, ha az illető áll. el. népiskolánál rendszeresített hitoktatói állomásokra formaszerint ki vannak nevezve, különben a hitoktatók, főleg a valláserkölcsös nevelés érdekében a tanítói tanácskozásokon résztvehetnek, de szavazati joguk nincs.“ A tanítók szabadságolási rendjére vonatkozó §§-ok kapcsán figyeljenek a hitoktatók, hogy a hitani órákra a kitűzött időben pontosan megjelenjenek, fontos ok nélkül órát ne mulasszanak, ha pedig ezt tenni kénytelenek, jelentsék idejekorán az igazgatónak, hogy ez a megfelelő intézkedéseket a fegyelem betartása érdekében megtehesse. A 103. §. i) pontjában rendeli, hogy „az iskolába járó tanulóknak egyenkint vagy összesen, nem nevelési czélokból való kirendelése tilos. Csak az iskolai vagy egyházi ünnepeken, vagy kegyeletes czélokból engedhető az meg a gondnokság beleegyezésével.“ Ez a pont fontos annyiban, mert arra hivatkozólag oly helyeken, hol csak állami iskola van, a lelkész az egyházi szolgálathoz szükséges gyermekeket elkérheti, vagy, a hol a körülmények kívánják, az igazgatóval egyetértőleg a gondnokság határozatát provokálhatja. Ugyanezen § k) pontja kötelességévé teszi az igazgató-tanítóknak, hogy a hites erkölcstani órák mulasztóit a hitoktató lelkész pontosan vezesse és kimutassa és azokat minden hó 15 én és utolsó napján beszolgáltassa. A 103. § q) pontja rendeli, hogy ha az „igazgató-tanítónak tudomására jutna vagy azt tapasztalná, hogy a tanköteles korban lévő gyermekeket felnőttek korcsmákba, mulatóhelyekre magukkal viszik vagy oda engedik, a kir. tanfelügyelőhöz erről jelentést tesz. hogy a kir. tanfelügyelő az 1893. évi 54737 sz. körrendelet értelmében ezen visszaélés meggátlására a törvényhatóságnál szabályrendelet alkotását sürgethesse.“ A 104. § 3 pontja szerint „a hit- és erkölcstani órákról való elmaradás szintén mulasztásnak minősítendő“ és a mennyiben az kellően nem igazoltatott, mint igazolatlan mulasztás az 1868. évi 38. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatandó és bírságolandó. Egy hittani óra elmulasztása egy félnapi mulasztásnak veendő. Különös figyelemre méltó a 105. §, mely az iskolai fegyelemre nézve intézkedik. Ezt egész terjedelmében közlöm: 1. A sikeres oktatás és erkölcsi nevelés alapfeltétele a jó iskolai fegyelem. 2. Iparkodjék a tanító már az iskolán kívül példás társadalmi, családi élete, egyszersmind a szülők és gyermekeik iránti szeretetteljes és tapintatos bánásmódja által a szülők szeretetét és bizalmát megnyerni. 3. Nyerje meg a tanító komoly, szeretettel párosult, igazságos és részrehajlatlan bánásmódjával a tanuló bizalmát, e végből: a) érdemen felül ne jutalmazzon és méltatlanul ne büntessen; b) egyes tanulóra nézve kivételt ne tegyen; c) parancsa teljesítését minden tanulótól egyaránt követelje meg; d) a tömeges büntetést kerülje, mert ez a bánásmód akkor, ha nincs megállapítva az egyesek bűnössége, nem igazságos, tehát erkölcsileg káros és a tanitó igazságszeretetében való hitet a tanulóban megrendíti ; e) vegyen észre minden hibát, kihágást, rendetlenséget és orvosolja azonnal;
