Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
3 5- Quemadmodum in Urbe peculiares laetitiae atque gratulationis significationes peragendas Societas princeps rei catholicae provehendae curabit, sic in reliquis per orbem Dioecesibus, pro locorum opportunitate, faustissimus mox futurus eventus iis honoris testimoniis celebratur, quibus populorum studium erga Romanum Pontificem et Catholicam Ecclesiam magis erigatur et vigeat. Eo scilicet mens nostra et susceptus labor spectant, ut dum Leoni XIII quintum supra vicesimum annum ab inito pontificatu agenti, pro meritis, gratulabimur, et Eius animo tam aspera fortiter perpesso levamen aliquod afferamus, et maiestatem Romani Pontificatus, ad catholici nominis incrementum et gloriam, debito prosequamur honore. Romae, in festo Corporis Christi igoi. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. Ministertől. — 47228/1901. szám. — A véderőről szóló 188g. évi VI. t.-cz. 36. §-a az anyakönyvvezető lelkészeknek kötelességévé teszi, hogy a hatóságoknak az ujonczállitás végrehajtására vonatkozó mindennemű hivatalos eljárásaikban segédkezet nyújtsanak s az állítási lajstromokhoz tőlük kivántató segédokmányok valódiságáért őket felelőssé teszi; a védtörvényi utasítás I. része 15. §-ának 1—3. pontjai (i88g. R. T. I. 378. 1.) pedig elrendelik, hogy az anyakönyvvezető lelkészek kötelesek évenként a keresztelési, illetőleg halálozási anyakonyveket átvizsgálni, azokból a meghatározott mintájú kivonatokat elkészíteni s az egy évben született védkötelesekről szerkesztett kivonatokba az e czélra szánt rovat alatt az elhalálozást is a halotti anyakönyvekből azoknak az illető születési évtől kezdve az anyakönyvi kivonatok átadása napjáig, illetve az i8g5. évi szeptember hó 30-ig (a midőn a közhitelességü felekezeti anyakönyvek lezárattak) való átvizsgálás után pontosan bejegyezni. Tapasztaltatok azonban, hogy a felekezeti anyakönyvvezetők nagy része a halálozási anyakönyveket csak felületesen vagy egyátalán át nem vizsgálja s az elhalálozás adatait a halálozási anyakönyv alapján az egy évben született védkötelesekről szerkesztett kivonatba csak akkor jegyzi be, ha az állittatik, hogy az illető elhalt. De ha vannak, a kik mondják, hogy az illető él, a halálozási anyakönyveket meg sem nézi ; a minek a következménye az, hogy a születési községben gyermekkorban elhalt egyéneknek a halálozási anyakönyvbe is bevezetett elhalálozása az egy évben szülöttekről szerkesztett kivonatba be nem jegyeztetik, ezek ott mint élők szerepelnek, mert az illető községben más náluk jóval fiatalabb hasonló nevű egyének (rendesen a hasonló névre keresztelt iljabbik fivér) élnek és igy azután az elhalt egyének az állítási lajstromokba is felvétetvén, nevük alatt és helyettük törvényellenesen a jóval fiatalabb másik hasonló nevű egyén állittatik a sorozóbizottság elé és soroztatik be törvényellenesen. A mi ha kiderül, a törvényellenes besorozások megsemmisitése és az állítási lajstromok kiigazítása igen sok szükségtelen munkát okoz. A felekezeti anyakönyvvezetőknek föntebb előadott felületes eljárása különösei' azóta öltött nagyobb mérvet, a mióta az állami anyakönyvek vezetése lépett életbe. Van szerencsém ennélfogva a főtiszt, egyházi főhatóságot kérni, hogy az egyház főhatósága alá tartozó felekezeti anyakönyvvezető lelkészeket utasitani méltóztassék hogy a védtörvény 36. §-ában, illetve a védtörvényi utasitás I. része 15. §-ának 1—3 pontjaiban eléjük szabott kötelességüket pontosan teljesítsék, jelesen az összes háláló zási anyakönyveket pontosan vizsgálják át s az elhalálozási eseteket a védtörvény 2105. sz. Védkötelesek összeírása körüli pontos eljárásra a lelkész urak felhivatnak. 1 1 1 1 i 1 i
