Püspöki körlevelek 1900 (Szombathely, 1901)
A ni. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztertől. — 14.520. szám. Már a közegészségügy rendezéséről szóló 187(5. évi XIV. t.-cz. 39. §-ában kimondotta, hogy rögtöni balesetek alkalmával a „segélynyújtás mindenkinek, a lei ehhez tettel és tanácscsal járulni képes, kötelességében áll.“ Ezen tételes törvény által is megállapított, tulajdonkép azonban az emberszeretet parancsolta szent kötelesség állott előttem arra irányuló gondoskodásomban, miként nyújthatnék hatáskörömben módot az első segélynyújtás elemibb ismereteinek mentül szélesebb körben való- elsajátíthatásálioz. Természetszerűleg az iskola s a hazai tanítóságban kellett támpontot keresnem törekvésemhez, mert hiszen legelső sorban is az iskola hivatott a hasznos tudnivalókat terjeszteni, a nép körében oly gyakori tévhiteket kiirtani és a tanítónak kinálhozik igen sok alkalom az első segélynyújtás jótéteményét gyakorolni. Ez okból úgy a tanító- és tanítónőképzők, mint a polgári és elemi iskolák tanítási anyagának megállapításánál különös figyelemmel leszek a baleseteknél szükséges első segítségnyújtás ismereteire és a fontosabb egészségügyi tudnivalókra és igy a jövőre kihatólag b.zalommal várhatom a jelzett törvény rendelkezéseinek megfelelő eredményt. Szükségét éreztem azonban, hogy addig is, mig az érintett intézkedések majdan érvényesülhetnek, módot és lehetőséget nyújtsak az ez idő szerint működésben levő hazai tanítóságnak némi gyakorlati jártasság elsajátításához. Ep ezért elhatároztam egyfelől, hogy „az első segítségnyújtás rövid vázlata mindenki számára“ czimü könyvecskéből, melyet dr. Kovách Aladár műtőorvos, a budapesti önkéntes mentőegyesület főorvosa és főparancsnoka irt és mely népszerű, könnyen érthető előadásban hasznavehető Útmutatóul szolgál, 10.000 példányt fogok a népiskolák tanítói között — az iskolák jellegére való tekintet nélkül — szétosztani. Másrészt pedig, ezen intézkedésem gyakorlati hatásának fokozásául, a Tanítóegyesületek gyűlésein, azok tárgysorozatának keretében szándékozom egy-egy szakszerű bemutató előadást tartani. Ezen tervem megvalósításához a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület nyújtott segédkezet az által, hogy az előadások megtartására szakértő orvosnak kiküldését magára vállalta. Végül czólba vettem, hogy egyes vidéki városokban — főleg a tanítóképzők székhelyein — a környékbeli tanítóság számára 3—4 napos szakszerű tanfolyamokat fogok ugyancsak a Mentő-Egyesület által kiküldendő orvosokkal tartatni. Meg vagyok róla győződve és számitok is reá, hogy a hazai tanítóság intézkedéseim ezélzatát átérzi és a közhasznú ismeretek terjesztésére irányuló törekvésemben azzal az odaadó buzgalommal fogok részéről találkozni, melyet magasztos hivatása betöltésénél mindenkor örömmel tapasztaltam. Úgy a tanitógyüléseken szándékolt előadások, mint a vidéki tanfolyamok tekintetéből pótlólag fogok intézkedni. Ezúttal csupán arra hívom fel a tanfelügyelő urat, hogy egyfelől buzdító szavával a tanítók érdeklődésének felkeltése és ébrentartására minden alkalmat használjon fel és másrészt, hogy a jelzett könyvecske haladéktalan szétoszthatása végett. 8 nap alatt közölje velem, hányt példányt igényel abból tankerülete állami, községi és izraelita felekezeti elemi iskolai tanerői számára? Megjegyzem, hogy a több tanerős iskolák tanítói számára csakis aránylagos számban adhatok a könyvecskéből, és hogy jövedelmi felesleggel rendelkező iskolák részére külön rendelendő az meg a Mentő-Egyesületnél. A többi felekezeti iskolák tanítóit Egyházi főhatóságaik útján fogom ellátni azzal. — Budapest, 1901. évi április hó 2-án. — Wlassics Gyula. — Valamennyi kir. tanfelügyelőnek. — 6 — 15áö. sz. 36812. szám. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. — A „Werbőczy“ a magyai könyvnyomda részvénytársaság, magyar szentképek vállalata (Budapest, IV. kér. Várszgdik ep-ipar pártolása, megye-utcza 11. 13.) azon kérelemmel fordult hozzám, hogy a vállalatában megjelenő (Mm. Leirat) magyar szentképeknek az iskolákba való behozatalát előmozdítsam. Minthogy a bemutatott szentképek művészi kivitel tekintetében az e nemű müvek legjobbjai közé tartoznak és bármely külföldi e nemű készitménynyel vetekedhetnek és mert hivatvák úgy a vallás-erkölcsiség fokozását, valamint magyar motivu-
