Püspöki körlevelek 1899 (Szombathely, 1900)

3 viderat cunctisque piissimi principis, S. Ste- ] phani, postulatis libenter assentiens non- | modo apostolicam benedictionem populo Hungarico nuper Christi ovili adgregato, episcopatuumque cuin metropoli Strigoniensi confirmationem impertivit, verum etiam re­giam coronam, quam Poloniae duci con­ficiendam curaverat, ab angelo admonitus Stephano transmisit, eumque regem salu­tavit et Hungarorum apostolum nominavit suasque illi vices in ordinandis ecclesiis concredidit. Beatissime Pater ! A felicissimo hocce eventu, aeterna memoria digno, 900 anni iam defluxerant. Et ecce, coram dignissimo Silvestri II. successore rursus adstat humi­­lis Colocensium antistes, cui ob afflictam eminentissimi Domini Cardinalis, regni Hun­gáriáé principis primatis valetudinem incom­parabilis ille honor et fortuna obtigit, ut copioso hocce atque illustri praesulum, pro­cerum, cleri populique fidelis comitatu sti­patus, Hungáriáé catholicae, ob novem­­saecularem susceptae religionis Christianae institutique regni apostoliéi memoriam tripu­diantis, grati animi atque filialis in Sedem Apostolicam et augustam Sanctitatis Tuae personam devotionis nuntius esset, atque interpres. Utinam ea pollerem facundia, qua beneficia per Sedem Apostolicam genti et patriae nostrae decursu novem saeculorum prosperis et adversis temporibus benevolen­tissime collata digne celebrare ipsorumque Hungarorum in Petri cathedram et Christi in terris vicarium studiosissimam voluntatem ad vivum depromere valerem. Adstat igitur coram Te, Beatissime Pater, in nobis et per nos tota Hungária catholica. Adsumus novem episcopi, pie­tate et devotione in Sanctitatem Tuam nemini secundi. Adsunt proceres cum no­bilissimis et Tui studiosissimis familiis suis. Adest zelosus clerus curatus cum fidelis­simo populo suo ; et, quod Sanctitati Tuae haud iniucundum fore existimo, adsunt etiam clerici nostri, succrescens spes et volt, s a jámbor fejedelemnek, szent Ist­vánnak, minden kívánságát örömmel tel­jesítve, nemcsak apostoli áldást adott a nemrég Krisztus nyájához csatlakozott ma­gyar népnek s az esztergomi érsekseggel együtt megerősítette a püspökségeket, hanem az angyaltól intetve, a Lengyelország feje­delmének készíttetett arany koronát is el­küldte Istvánnak, őt királyként üdvözölte, a magyarok apostolának nevezte s az egy­házak rendezését, mint helyettesére reá bízta. Szentséges Atya ! E szerencsés, örök emlékezetre méltó esemény óta 900 év telt el. És ime, II. Szilveszter legméltóbb utódja előtt ismét itt áll alázattal a kalocsai érsek, a kinek Magyarország főmagasságu bíboros herczegprimásának megrongált egészsége miatt az a páratlan megtiszteltetés és sze­rencse jutott osztályrészül, hogy a főpapok­nak, főuraknak, a papságnak és hivő nép­nek fényes kíséretében a keresztény vallás felvételének és apostoli királyság megalapí­tásának kilenczszázados emlékét, ünneplő katholikus Magyarország hálájának s az apostoli szék és Szentséged dicső személye iránt fiúi kegyeletének hirdetője és szószó­lója legyen. Bár tehetségem volna az apos­toli Széktől kilenczszázadon át, kedvező és kedvezőtlen időkben, legkegyesebben nyúj­tott jótéteményeket magasztalni s a magya­roknak szent Péter széke s Krisztus földi helytartója iránt érzett szeretetét és vonzal­mát eleven színekkel ecsetelni. Előtted áll tehát, Szentséges Atya, mi bennünk és általunk az egész katholikus Magyarország. Itt vagyunk kilenczen püs­pökök, a kik a Szentséged iránti kegyelet­ben és hódolatban magukat túlszárnyalni senki által nem engedik. Itt vannak főurak, nemes és Hozzád vonzó családjaikkal. Itt van a buzgó lelkészkedő papság hűséges népével; és, a mi, azt hiszem nem kelle­metlen Szentségednek, itt vannak növendék-

Next

/
Thumbnails
Contents