Püspöki körlevelek 1899 (Szombathely, 1900)
Midőn az Isten kegyelméből megkezdett uj évben első körlevelemet kibocsájtom, megyém T. Papságát a Jézus szent nevében szeretettel üdvözlöm s mindnyájokra Isten áldását kérvén, ennek zálogául főpásztori és atyai áldásomat adom Kedveltségiekre. Jelentőségteljes ezen feltűnt újév a keresztény világra nézve; mert hiszen vele ezen uj század első évébe lépünk és sietve ragadtatunk az idő árja által egy uj század felé, mely az előjelek után Ítélve, válságos is lehet úgy az anyaszentegyházra, mint édes hazánkra nézve, mert mit hozand ránk, ki tudná megmondani? Sötét a fátyol, mely a jövendőt eltakarja s nem áll hatalmunkban azt föllebbenteni. Nem is szükséges. Bízzuk a mennyei Atyánk bölcseségére sorsunk intézését. Nagy fontosságú az igoo. év az egész kereszténységre nézve; mert ig százados jubiláris évfordulója ama véghetetlen vigasztaló eseménynek, hogy az Isten Fia örök szeretetében leszállóit e siralom völgyébe, felvette az emberi természetet, hogy drágalátos kínszenvedése és halála által minket megváltson, és szent tanításával és a keresztfán szerzett szent kegyelmével minket az örök üdvösségre vezéreljen. Midőn napjainkban oly szomorúan kell tapasztalnunk, mennyi bántalomnak van kitéve az Úr Jézus, a mi édes Megváltónk s az Ő mennyei szent tanítása annyi hitetlenséggel, annyi hitközönynyel s annyi ádáz támadással találkozik, olvadjanak össze a katholikus szivek milliói széles e világon egy szívvé és dicsőítsék imádó hódolattal, legbensőbb szeretettel és hálával isteni Üdvözítőnket és ezen édes Jézusunknak bemutatott ünnepélyes hódolattal lépjen a világ az uj századba s a föld összes katholikus hívei az uj század hajnalán szív- és lélekben egyesülve, tegyenek ünnepélyes vallomást hitük-, szeretetük- és engesztelő áldozatkészségükről. Ezen kegyelemteljes szent évben öregbítsük Isten szent malasztjával buzgalmunkat az imádságban, fokozott buzgósággal gondozzuk a lelkek üdvét. Szolgáltassuk ki a kegyelem eszközeit szent félelemmel, alázatossággal és égő buzgalommal járuljunk a kegyelem oltárához elszolgálni a szentséges szent mise-áldozatot elevenekért és holtakért ; szentséges Atyánkért, Krisztus földi helytartójáért, az apostolok fejedelmének utódjáért és apostoli Királyunkért, kettős anyánkért : az egyházért és hazáért, kérvén az Istent, hogy 0, kitől a szent kivánatok, helyes tanácsok és igaz cselekedetek vannak, adja meg szolgáinak a békességet, melyet a világ nem adhat, hogy sziveink parancsolatainak meghódoljanak, a háború rettenetességei eltávolíttassanak és az ő oltalma alatt nyugalmas idők legyenek. (Rituale.) Dicsértessék mindörökké az Ur Jézus Krisztus ! A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájunkkal. Amen. I.