Püspöki körlevelek 1898 (Szombathely, 1899)
6 tetés nélkül össze foglaltan vallják be a sz. mise-alapitványi tőkéket ott is, ahol oly sz. mise-alapitványok is vannak, melyek után még nem kezdődik az illetékegyenérték fizetésének kötelezettsége. A tiz évnél régibb sz. mise-alapitványok s az időközben élőszóval okirat kiállítása nélkül tett s ezért az ill. törv. és szabályok 1. §-ának A. 2. pontja, valamint a pénzügyi közig. Biróság 5057—1889, 5005 -1892 és 4655—1893. sz. határozatai értelmében 10°/0-os kincstári illetékmentes, de másrészt mindjárt (és pedig ingatlan alapítvány mellett a szerzés napjától, ingó tőkék mellett a szerzés után következő naptári év január 1-től) illetékegyenértéki adó köteles újabb sz. mise alapítványok nem igényelnek különösebb gondot, mert mindegyik után egyaránt fizetendő az uj kiszabás szerint f. évi január 1-től számitandólag az illetékegyenértéki adó. Azonban az utóbbi 10 év alatt keletkezett azon sz. mise-alapitványok s általában alapítványok, melyek után keletkezésükkor a szerzési, illetőleg a 10°/0-os kincstári illeték lerovatott, csak a szerzés, illetőleg keletkezés idejét követő tiz év leteltével lesznek illetékegyenértéki adó fizetésére kötelesek. A szerzés időpontja tehát minden egyes ily alapítványnál külön kitüntetendő s igazolandó, hogy a 10 évtől még hátra levő időre az illetékegyenértéki adófizetési kötelezettség alól való mentesség minden egyes ily alapítványnál biztosittassék. 7. Felemlitendőnek tartom továbbá, hogy a t. lelkész urak bevallása alá tartozó illetékegyenérték köteles ingatlan vagyon értéke után 4/10 százalék s ingók tiszta értéke után 2/io százalék az évi illeték egyenértéki adó, melynek kiszabásánál a vagyonérték végösszege mindig tizes számra kerekíttetik ki akként, hogy az 5 írtig terjedő összeg elhagyatik, az 5 írton felüli pedig a következő tízesnek vétetik. Az ingatlan értékének megállapítására vonatkozó törvény §§-ok közölvék a 111. sz. 1888. évi körlevélben. 8. Megjegyzem még, hogy azok a jogi személyek, amelyek már illetékegyenértéket eddig is fizettek, mindaddig, mig az uj előírás jogérvényessé válik, az előző évi illetékegyenértéket az utólagos kiegyenlítés fentartása mellett folytatólagosan tartoznak ezután is pontosan befizetni, (Hivatolt pénzügyministeri rend.) természetesen az illető illetékegyenérték köteles vagyonjövedelrnéből. 9. Végül gyakorlati szempontból azt ajánlom, amire a többször hivatoltam pénzügyministeri rendelet is bölcsen utasítja saját pénzügyi közegeit, hogy t. i. az uj bevallásokat lehetőleg össze kell hasonlítani a régiekkel, ha meg vannak a plébániai levéltárban a réginek fogalmazványai. A régi illetékegyenértéki adó azonban mindenesetre össze lesz hasonlítható az uj kiszabással idejekorán, amely összehasonlítás az esetleg teendő lépések iránt is bizonyos irányításul szolgál. Ezen tájékoztató utasításom kapcsán megjegyzem azt is, hogy megjelent „Az illeték egyenérték ismertetése“ czimü könyvecske, mely 30 kr. beküldése mellett úgy a szerzőnél, (Róka József m. kir. pénzügyigazgatóhelyettes, Beszterczebányán) mint a kiadóhivatalnál („Adóügyi Szaklap“ kiadóhivatala, Budapest, Andrássy-ut 6. sz.) megrendelhető s mely ezen bonyodalmas ügyben elég röviden világos és tüzetes tájékozást nyújt. !