Püspöki körlevelek 1898 (Szombathely, 1899)

1

Mély tisztelettel fel kéretnek az egyházmegyei hatóságok, hogy jelen jegyzőkönyvet lehetőleg egész terjedelmében, de a saját egyházmegyéjükből segélyezett tanítók, özvegyek és ösztöndíjasok névsorát különösen, az egyházmegyei körlevelekben közölni kegyeskedjenek, minthogy az illetők más utón értesítve nem lesznek.

Felszólittatnak továbbá a segélyezettek, hogy a nyugtatvány beküldése alkalmával a zavarok elkerülése végett tisztán írják ki a lakóhelyt és az utolsó postát.

XIII. Az indítványok során Greschik Viktor lőcsei tanító a segély-alap gyarapítása czéljából azon javaslatot terjeszti elő, hogy a hol csak kivihető, rendezzenek a kath. tanítók jászoly-ünnépéiyeket a segély-alap javára; továbbá, hogy a kath. iskolák növendékei is járuljanak filléreikkel az alap növeléséhez ; végül határozatilag óhajtja kimondatni, hogy minden kath. tanító és tanítónő köteles tagja legyen az orsz. segély-alapnak.

Laszczik Gyula előszállási tanító az alapszabályokat kívánja megismertetni az ország összes kath. tanítóságával. (Kapható az esztergomi főegyházmegyei hivatalban példányonkint 5 krjával.)

Kelecsényi Antal mocsonoki tanító felveti a kérdést, hogy a nyugalomba lépett tanító tartozik-e továbbra is tagdijat fizetni ?

Csávolszky József váczi apát-kanonok kijelenti, hogy az uj alapszabály megerősítése előtt nem lehet a tagságot kötelezővé tenni ; szükségesnek látja a létesítendő árvaház rendeltetésének kibővítését azáltal, hogy abba ne csupán árvák legyenek felvehetők, hanem legyen az egyúttal tápintézet is.

Major János esztergomi igazgató-tanitó a felvett kérdések megoldását a kath. tanitó-egyesületek utján, illetve ezek meghallgatásával látja keresztülvihetőnek.

JJr. Walter Gyula, elnök általánosságban szól a tett javaslatokhoz. A tagság kötelezővé tétele az alapszabályok megváltoztatása nélkül ki nem vihető, ezért is szükségesnek látja az alapszabályok módosítását, mely esetben úgy az árvaház rendeltetésének kibővítése eszközöltetnék, valamint a kántortanitók nyugdijsérelme is orvosoltatnék. Addig is mig ez megtörténik, jónak látná, ha az évi tagdíj a nmélt. püspöki kar engedélyével már 1900. évtől kezdve 1 frtra emeltetnék. Különben helyesli a kath. tanitó-egyesületek véleményének meghallgatását.

Központi bizottság a tett előterjesztések és javaslatok meghallgatása után határozatilag kimondja, hogy nagyon is elérkezettnek látja az időt az alapszabályok módosítására : e czélból egy öt tagú bizottságot küld ki. melynek feladata lesz a felvetett kérdések és javaslatok helyes megoldásával egy uj alapszabály-tervezetet kidolgozni. E czélból sürgősen keresse meg és kérje fel a hazai kath. tanitó-egyesületeket, hogy a módosításra vonatkozó javaslataikat az ötös-bizottság elnökéhez adják be.

Ezen ötös-bizottság elnökéül egyhangú lelkesedéssel dr. Walter Gyula apátkanonok választatott meg ; tagjai lesznek : Csávolszky József apát-kanonok, Major János igazgató-tanitó ; elnök megbizatott, hogy legjobb belátása szerint jelöljön ki és hívjon be még két tagot a bizottságba.

XIV. Központi bizottság elhatározta a jegyzőkönyvet egész terjedelmében megküldeni a „Katholikus Tanügy“, „Kath. Paedagogia“, a „Népnevelő“, „Magyar Állam“, „Társulati Értesítő“, „Alkotmány“, „Egyházmegyei Közlöny“, „Tiszántúl“, „Esztergom“, „Szatmármegyei Hetiszemie“, „Kalocsai Néplap“, „Nyitramegyei Szemlédnek, s a t.

Szerkesztők felkéretnek, hogy a jegyzőkönyvet becses lapjukban egész terjedelmében közölni szíveskedjenek.

XV. Bizottság az elnök indítványára mélt. Begovcsevich Hóhért, v. püspök ur iránt érzett mély háláját és benső köszönetét fejezi ki azon igazán páratlan odaadásért, melylyel a segélyalap nemes ügye iránt állandóan viseltetik és azon fáradhatlan munkásságért, melylyel az alap gondozásában évek hosszú során buzgólkodik.

Elnök végül megköszöni a bizottság tagjainak a tanácskozás körül tanúsított