Püspöki körlevelek 1896 (Szombathely, 1897)
6 A m. kir. belügyminister i8g6. évi február n-én 7693. sz. alatt kelt határozata. A sz—i állami anyakönyvi felügyelőnek S. I. vallása tárgyában múlt évi november hó 28-án 143. sz. alatt tett jelentésére hivatkozással értesítem, hogy a latin és görög szertartásu katholikus felek házasságából származott gyermekek az 1814. évi okt. hó 4-én 23,034. szám alatt kelt kir. rendelet értelmében nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik. Ehhez képest S. I. róm. kath. vallásu. B) I. Ahhoz, hogy a házasság Magyarországon megköthető legyen elég, ha a házasaink valamelyike átmenetileg tartózkodik Maggarországon. Magyar állampolgár férfi és osztrák állampolgár nő akkor is köthetnek érvényes házasságot Magyarországon, ha közülök az egyik keresztény, a másik izraelita. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi febr. 28-án 19,784. sz. alatt kelt határozata. A d—i kerületi anyakönyvi felügyelőnek. Cs. Fülöp állítólag csongrádi illetőségű eszéki lakos azon kérelemmel fordult hozzám, hogy engedjem meg, miszerint R. Terézia eszéki lakossal tervbevett házassága megkötésénél anyakönyvvezető ur működhessék közre. Ezen kérelemre nézve értesitem anyakönyvvezető urat, hogy az 1894. évi XXXI. t.-cz. 32. §-ának és az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 48. §-ának rendelkezése szerint a kihirdetés elrendelésére és a házasságkötésnél való közreműködésre azon anyakönyvvezető illetékes, kinek kerületében a házasulóknak vagy azok egyikének rendes lakóhelye és ennek hiányában tartózkodási helye van. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó házasulok egyikének sincs anyakönyvvezető ur kerületében rendes lakóhelye anyakönyvvezető ur a kihirdetés elrendelésére és a házasságkötésnél való közreműködésre az által válik illetékessé, ha a házasulok vagy azok egyike a dárdai anyakönyvi kerületbe tartozó községek valamelyikében tartókodási helyet szerez. Minthogy pedig a törvény nem kivan állandó tartózkodási helyet, elégséges, ha a házasulok vagy azok egyike átmenetileg tartózkodik a d—i anyakönyvi kerületbe tartozó Dárda vagy Kis-Dárda községben. Megjegyzem továbbá, hogy na Cs. Fülöp eszéki lakos, aki állítólag csongrádi községi illetőségű, az 1895. évi 27,243. I. M. számú utasítás 20. §-ának 3. bekezdése értelmében községi illetőségi bizonyitványnyal igazolja, hogy csakugyan Csongrádon bir községi illetőséggel, akkor az a körülmény, hogy ő izraelita, jegyese pedig névszerint R. Terézia római katholikus és osztrák honos, a valláskülönbség nem áll útjában annak, hogy a nevezett felek a magyar törvény szerint érvényes házasságot köthessenek, mert az 1894. évi XXXI. t.-cz. iog. §-a értelmében, ha Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgár férfi külföldi nővel köt házasságot, a házasság érvényessége, a nő kora és cselekvő képessége kivételével, a magyar törvény szerint ítélendő meg, a miből következik, hogy a cultus disparitas akadálya, mely a nő hazai joga szerint fennáll, melyet azonban a magyar törvény nem ismer, a jelen esetben nem gátolja a nevezett felek házasságának érvényes megkötését. II. A házassághoz szükséges' gyámhatósági beleegyezést megtagadó árvaszéki határozat ellen a közigazgatási bizottsági gyámügyi felebbviteli küldöttségéhez való felebezésnek van helye. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi febr. 23-án 14,314. sz. alatt hozott határozata. B. vármegye közigazgatási bizottságának. H. Ferencz albertfalvai lakosnak felebbezését a vármegye árvaszékének 19,672/895. szám alatt hozott és a nevezettnek házasságához az 1894. évi XXXI. t.-czikk 8. §-a szerint szükséges gyámhatósági beleegyezést megtagadó határozata ellen, az 1877. évi XX. t.-cz. 212. §-ának harmadik bekezdése alapján a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm meg, hogy az
