Püspöki körlevelek 1896 (Szombathely, 1897)

Czirned ezen határozatát a feleknek hozzám intézett felebbezése folytán a vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi miniszter urak véleményének kikérése mellett felülvizsgálván, a határozatot megváltoztatom és czimedet utasítom, hogy a megegyezés vissszavonásáról az 1894. évi XXXII. t.-czikkben és a vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyi minisztereknek 1895. évi 1674. V. K. ein. számú rendeletében megállapított alakszerűségeknek megfelelőleg a megegyezés visszavonásáról közokiratot vegyen fel és annak hiteles másolatát az idézett kormányrendelet első bekezdésében említett módon szolgáltassa ki.

Kétségtelen ugyanis, hogy a gyermekek vallására nézve kötött megegyezés a házasság megkötése előtt érvényre nem juthat, érvényesülése tehát csak a házasságkötés időpontjával kezdődik, a miből következik, hogy az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. § ában említett »egyszersmindenkorra«, továbbá a törvény 3. §-ában előforduló »később« kifejezések csak a házasság megkötését követő időre vonatkozhatnak.

Az 1894. évi XXXII. t.-cz. i. §-ában az »egyszersmindenkorra« szó azt jelenti, hogy a házasság egész tartamára, az abból származó összes gyermekekre szól a megegyezés. Ez a szó nem azt jelenti, hogy csak egyszer lehet megegyezni, hanem azt, hogy az egyszeri megegyezés kiterjed a házasság egész tartamára az abból származó összes gyermekekre. Ebből a szóból tehát nem lehet azt a következtetést levonni, mintha a házasulok közt csak egyszer történhetnék ily megegyezés, mely mindenkorra szól. Az X. §. egyáltalában nem szól a kiegyezés megváltoztathatlanságáról. Erről a 3. §-ban intézkedik a törvény, de ott is a rendszerinti esetet, vagyis a házasság tartalma alatti megváltoztathatlanság esetét szabályozza. Ha a kiegyezés megváltozhatlansága mint általános szabály a törvény 1. §-ából kövtekeznék és a 3. §. az 1. §-hoz a vivétel viszonyában állana, akkor a házasulok megegyezésüket még akkor sem változtathatnák meg, ha ők a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak. Ez a következtetés pedig már csakugyan meg nem állhat.

A dolog valóban úgy áll, hogy a megegyezés az I. §. értelmében a házasság

idejére és esetére vagy feltételezése mellett köttetik és ehhez képest csak a házasság

megkötése idejében és esetében válik hatályossá. Ebből az alaptételből következik, hogy :

a) a megyezés egyáltalán nem válik hatályossá, ha a felek között házasság nem jön létre ;

b) hogy a megegyezés törvényes feltétele, t. i. a törvényben előirt valláskülönbség a felek közt, valamint az, hogy a megegyezésnek az apa vagy anya bevett, vagy

törvényesen elismert vallására kell szólni, a házasságkötés ideje szerint itélendők meg, úgy, hogy ha pl. a házasulok a megegyezés után, de a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak; vagy ha a megegyezésben megállapított vallás a házasságkötéskor már egyik házasulónak sem képezi a vallását, a megegyezés erejét veszti ;

c) és ebből következik nevezetesen az is, hogy a házasulok a megegyezést az általános jogelvekkel is megegyezőleg közös beleegyezéssel a házasságkötés előtt megváltoztathatják és vissza is vonhatják ;

d) végül, hogy ha a gyermekeik vallására nézve egyességre lépett felek házassága biróilag felbontatván, ugyanazok a felek később újabb házasságot kötnek egymással, a korábbi házasságuk felbontásával érvényét vesztett megegyezés az újabb házasság megkötése daczára sem éled fel.

II. A latin és görög szertartása katholikus félek házasságából származott gyermekek nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik.