Püspöki körlevelek 1896 (Szombathely, 1897)

A Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát- Szlavonországok területén, — vagy viszont a Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Magyarország területén kötni szándékolt házasságához szükséges, házassági akadályok alól való felmentvény kieszközlése körül követendő eljárásra vonatkozó utasításom egy példányát szives tudomás végett van szerencsém a főtiszt, egyházi főhatóságnak megküldeni.

Budapest, 1896. évi márczius hó 5-én.

W1 assies Gyula.

Valamennyi főtiszt, egyházi felekezeti főhatóságnak.

„A Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát- Szlavonországok területén, vagy viszont a Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Magyarország területén kötni szándékolt házasságához szükséges, házassági akadályok alól való felmentvény kieszközlése körül követendő eljárásra vonatkozó 189(1. évi márczius hó 5-én 904(1/89(1. sz. a. kelt m. kir. vallás-közoktatásügyi miniszteri utasitás. “

A m. kir. igazságügyi miniszter úrral történt megállapodáshoz képest felmerült eset alkalmából, miheztartás végett a következőket tartom szükségesnek kijelenteni.

Ha Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgár férfi vagy nő Horvát-Szlavonországok területén szándékozik akár magyarországi, akár horvát-szlavonországi községi illetőségű magyar állampolgárral, akár külföldivel házasságot kötni, a reá nézve vagy általában kötendő házasságra nézve az 1894. XXXI. t. ez. által felállított házassági akadály alól a fölmentést — amennyiben annak helye van — az 1894. XXXI. t. ez. értelmében kell kieszközölnie.

Mert a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárt az 1894. XXXI. t. ez. 108. és 110. illetőleg 147. §-ainál fogva az idézett törvény (1—27. és 124. §-ai kötelezik, bárhol köt is házasságot,

továbbá, mert az 1894. XXXI. t. czikknek megfelelő felmentés nélkül Horvát- Szlavonországokban kötendő házassága, Magyarországon nem volna kihirdethető, holott az 1894. XXXI. t. ez. 113. §-ának 2-ik bekezdésénél és 147. §-ánál fogva'a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavonországokban kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni;'

végül, mert az 1894. XXXI. t. czikknek megfelelő fölmentés nélkül, a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgár magát — figyelemmel az 1894. XXXI. t. ez. 110. 124. és 147. §-aira — büntetésnek, sőt, ha érvénytelenségi okról van szó, házasságát az érvénytelenség veszélyének teszi ki.

Ezenfelül tekintettel arra, hogy a házasságkötésnél Horvát-Szlavonországok területén közreműködésre illetékes vallásfelekezeti közegek saját szabályaikat szem előtt nem téveszthetik, szükséges lesz az ezen szabályok értelmében megkívánt fölmentést is kieszközölni, még pedig attól a hatóságtól, a mely a fölmentésre eddig is hivatva volt.

Ha Horvát-Szlavonországokban községi illetőségei biró magyar állampolgár férfi, vagy nő, Magyarország területén szándékozik, akár horvát-szlavonországi, akár magyarországi községi illetőségű magyar állampolgárral, akár külföldivel házasságot kötni: átalános szabály az alább említendő kivételtől eltekintve az, hogy a reá nézve, vagy

891. sz.

Leirat a magyar állampolgároknak Horvát-Szlavonországban — vagy Horvát-Szlavonországban községi illetőséggel biró magyar állampolgároknak Magyarországban kötni szándékolt házassága ügyében.