Püspöki körlevelek 1895 (Szombathely, 1896)

4 — 1669. sz. Utasítás a kül­földiek által honunkban kötendő há­zasságra nézve. és valamely ájtatos tartalmú könyvet, péld. Kempis Tamást vagy Memoriale vitae Sacerdotalis-t stb. 5. ügy induljon hazulról, hogy augusztus hó 26-án délután 4 órakor a napi rend átvétele végett püspöki irodámban jelentkezzék, mert 5 órakor már a szentgya­korlatok megkezdődnek. 6. A megjelentek a szentgyakorlatok befejezéséig kötelesek itt maradni. 7. Ha a jelentkezők nagy száma miatt egyesek a papnöveldén kívül szállásol­­tatnának el, úgy ezek. valamint a központi papok is, naponkint reggel 5 órától egész az esti ima befejezéséig az egész napot a papnöveldében tartoznak eltölteni, hogy minden ájtatossági gyakorlaton jelen legyenek. A mai gyors és könnyű közlekedési viszonyok között kivált népesebb plébániák­ban gyakran fordulnak elő esetek, hogy külföldi származású egyének a házassági szent frigy megkötése végett jelentkeznek. Hogy tehát ily eset előfordultával a t. lelkészkedő Papság némikép tájékozva legyen, a következőket kell figyelembe venni: a) A külföldi alattvalók által hazánkban kötendő házasságokra nézve általános szabály, hogy az ily egyénektől nemcsak a szabad állapotról szóló bizonyítványt kell kívánni, hanem annak igazolására is kell őket kötelezni, hogy saját hazájok házassági törvényeinek is kellően eleget tettek. b) Ha az osztrák örökös tartományokból származó jegyesek jelentkeznek: ezeknél mindenekelőtt kipuhatolandó: vájjon megtartották-e osztrák illetőségöket ? vagy az osztrák állam kötelékéből véglegesen kiléptek ? Ha továbbra is osztrák alattvalók marad­tak : az esetben meg kell tudni, nem forognak-e fenn rájok nézve valamely polgári akadályok? mint például az, hogy a kiskorúak atyjok beleegyezése nélkül nem köthet­nek házasságot, és ha az atya már nem él, a bírói hatóság beleegyezése is szükséges. Miért is az osztrák alattvalók Magyarországban csak akkor bocsáthatók házasságra, ha iga­zolják az illető politikai hatóság beleegyezését, vagy ha oly bizonyítványt mutatnak fel, hogy ily beleegyezésre szükségük nincs. Vagy ha a jegyesek megszűntek osztrák alatt­valók lenni, az esetben az osztrák házassági törvény figyelmen kívül hagyható, de az illetők elvesztik osztrák illetőségöket. c) A belügyminisztérium által 1851. november 6-án 18,801. sz. alatt kiadott rendelet tiltja, hogy a tiroli és vorarlbergi származású cselédek napszámosok, iparos­segédek az illető politikai hatóság beleegyezése nélkül külföldön házasságra lépjenek. d) Az 1852. évi julius 8-án 12,396. sz. a. kiadott helytartósági intéz vény szerint bajorországi alattvalókat hazánkban házasságra bocsátani nem szabad, hacsak kivándor­lási engedélyt fel nem mutatnak, vagy oklevéllel nem igazolják, hogy házasságukat semmiféle akadály nem gátolja. Ily igazolvány nélkül külföldön kötött házasság érvé­nyes ugyan, de jogilag hátrányos és fogsággal is fenyithető. Azonban bajor származású nők engedély nélkül is köthetnek honunkban házasságot, de oz esetben elvesztik bajor illetőségöket. e) A vallás- és közoktatásügyi Minisztérium által 1871. april 20-án 7922. sz. alatt kiadott rendelet szerint a bádeni uagyherczegség alattvalói, ha hazánkban házas­ságra lépni akarnak, engedélyre ugyan nincs szükségük, de kötelesek honi hatóságuk-

Next

/
Thumbnails
Contents