Püspöki körlevelek 1894 (Szombathely, 1895)
2 A köztörvényhatóságok és az érdekelt felek közreműködésével múlt évi 29,751. és 88,072. sz. a. kelt szabályrendeleteim értelmében eszközlött és múlt év végéig bemutatni rendelt felvételek folytán a tanítói állomásokkal egybekötött javadalmak összege, azok forrása, természete, esetleg a tanítók személyében egyesült más hivatal utáni igények szerint való megosztása immár emberileg lehető pontossággal megállapíthatók lévén, megszűnt azon indok, mely leginkább mérvadó volt arra nézve, hpgy az 1875. 32. t.-cz. 44. §-a értelmében az iskolafentartdkkal szemben igényelhető végellátások első fokban való megállapításával a köztörvényhatóságok terheltettek, nem ritkán az ügymenet és minden esetben az igényjogosult tanítók hátrányára, amennyiben az eljárás hosszadalmassága által kiérdemelt végellátásukhoz késedelmesen, sok esetben évekig tartó tárgyalások után juthattak. Az elörebocsátottak folytán a köztörvényhatóságokat az 1879. évi 35,111. sz. a. kiadott szabályrendeletben, illetve az ahhoz csatoltan megküldött „Utasításiban foglaltak szerint reájuk ruházott azon kötelezettség alól, miszerint az 1875. 32. t.-cz. 44., illetve az 1891. 43. t.-cz. 14. §§-ai értelmében igényelhető végellátások érdemében első fokban határozni köteleztettek, jelen rendeletem vételével felmentem és csupán azon kérvények lesznek az idézett Utasítás értelmében tárgyalandók, melyek a mondott határidőig elbírálás végett a köztörvényhatóságokhoz már beterjesztettek. Jelen rendeletem vétele után az iskolafentartó terhére igényelhető nyugdíjak a vezetésemre bízott ministerium kebelében működő és a tanítói nyugdíjtörvény végrehajtására kirendelt bizottság által fognak megállapittatni. Erről a Közig. Bizottságot tudomás és alkalmazkodás végett oly felhívással értesítem, hogy miután a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről szóló 1893. 26. t.-cz. 1. §-a által az 1868. 38. t.-cz 142. §-ának azon rendelkezései, melyek az elemi népiskola rendes- és segédtanítók fizetését szabályozzák, a hitfelekezetek által fentartott népiskolák tanítóira is kiterjesztettek: annálfogva minden oly esetben, midőn a múlt évi 29,751. sz. a. kelt rendeletem értelmében még eszközlendő felvételek alkalmával kitűnnék, hogy a tanító sem szabadlakással, legyen az bár kántori lak, sem lakpénzzel nem bir, a bevallott fizetésből — amennyiben az a fentebb idézett törvény által meghatározott legkisebb fizetést meghaladná — a helyi viszonyoknak megfelelő és hatósági bizonylattal támogatott összeget, lakpénz fejében számítson le, az akként megállapítandó összeg azonban a fizetés 25°/0-nál magasabb nem lehet. Budapesten, 1894. évi január hó 3-án G-róf Csáky Albin s. k. XXVI. Törvénycikk a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről. (Szentesítést nyert 1893. évi augusztus hó 13-án. — Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1893. évi szeptember hó 10-én.) 1. §. A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXIII. t.-cz. 142. §-ának azon rendelkezései, melyek az elemi népiskolai rendes- és segédtanítók fizetését szabályozzák, a hitfelekezetek által föntartott népiskolák rendes- és segédtanítóira is kiterjesztetnek. Eszerint ezen népiskoláknál tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül a rendes tanító fizetése 300 forintnál, a segédtanítóé pedig 200 forintnál kevesebb nem lehet. Hasonlókép kiterjesztetnek a hitfelekezetek által fentartott népiskolákra az 1868: XXXVIII, törvényczikk 139. és 140. szakaszai is, melyek szerint a
