Püspöki körlevelek 1891 (Szombathely, 1892)

díjazandó meg. A magánfeleknek portómentes hatóságokhoz ezek felszóllitására közszolgálati ügyekben irt leveleikért, valamint a többi pontok alatt felsorolt többi portómentes levélért, az ajánlási díjat a feladáskor meg kell fizetni. Kivételt képeznek a magyar tudományos akadémiának saját könyvkiadványait tartalmazó keresztkötésü küldeményei, valamint a községi kézbesítőknek az árvaszékek vagy bíróságok czirnén feladott és okiratokat tartalmazó leveleik, továbbá az egyetemi tanács és végre a Tiszaszabályozó-társulatok levelezése, melyek az ajánlási díj alól is mentesek.

A portómentességre igényttartó levelek külkellékei tekintetében a portómentességi szabályok E) pontja a következő szabályokat állapítja meg.

„Minden portómentes levélnek a hivatalos pecsét lenyomatával, vagy ragjegyével (Vignette) kell lezárva lennie (kivéve, ha a feladó hivatalos pecséttel ellátva nincs) a boríték czimoldalának felső jobb sarkára fel kell írni a küldő nevét és ha ez nem hatóság, testület vagy intézet, hanem valamely hivatalos közeg ebbeli minőségét ; ez utóbbi a czímben is mindig kiteendő, ha a levél egyes személyhez szól. Végre a boríték alsó balsarkán záradékban ki kell tüntetni azt, hogy a levél portómentes ügyet tartalmaz. A fennebbi B. czikk 1. és 2. pontja alatt a jelzett levelezéseknél záradékul elég, ha „Hivatalból“ megjelölés használtatik. Portóköteles czímzettekhez intézett hivatalos levelekre „Közszolgálati ügyben portómentes“ záradékot kell felírni.

Azon leveleken pedig, melyek portóköteles feladóktól közszolgálati ügyekben portómentes hatósághoz intéztetnek, záradékul ki kell tenni: „hivatalos felszólítás folytán . . . ügyben portómentes.“

A fennebb elősorolt többi portómentes levelezésnél, épúgy mint hivatalos felszólításra irt leveleknél, a záradékban mindig röviden ki kell fejezni a levelezés tárgyát képező ügyet is pl. vallás, oktatási ujonczozási, szegénységi stb. ügyben portómentes, vagy a hói el van rendelve az illető miniszteri rendelet számát, melylyel a portómentesség engedélyeztetett.“

„Ha valamely portómentes szállítás végett postára adott levél most elmondott külkellékeknek nem felel meg, a postahivatalok kötelesek azt kellő felvilágosítás mellett a feladónak visszaadni.“ Ha azonban ez a posta elindulása előtt már nem lehetséges, a levelet kellőleg megdíjazva el kell szállítani. A leadó postahivatal, ha az ily levél czimzettje azt állítja, hogy a levél tartalmánál fogva portómentes, a borítékot tőle visszakérvén, arra a czimzett által a feladó hatóság intézvényének rövid tartalmát és számát felíratja és a, levelet neki portómentesen kiadja, a borítékot azonban a térti levelek jegyzékébe felveszi és azzal együtt az előttes posta és távirda igazgatóságnak felterjeszti, mely a portót attól szedi be, ki a levelet feladta anélkül, hogy azt a portómentes kezelésre szükséges feljegyzéssel ellátta volna.“

A „Postai Tarifák“ 67-ik §-a szerint a kocsipostával portómentesen szállíttatnak :

1. a) „bankjegyeket, értékpapírokat, drágaságokat (rendjeleket), érczpénzt és nyersállapotban levő nemes fémeket tartalmazó küldemények, ha a feltétlenül portómentes polgári és katonai hatóságok és hivataloktól (L. a 25. § B 1. és 2. pontjait) ugyanilyenekhez vannak intézve;“

b) „a községek által beszedett adópénzek és állami illetékek (köztük az országos tanítói nyugdij-alapra teljesített befizetések), ha az adóhivatalba, illetéksza-