Püspöki körlevelek 1891 (Szombathely, 1892)

díjazandó meg. A magánfeleknek portómentes hatóságokhoz ezek felszóllitására köz­­szolgálati ügyekben irt leveleikért, valamint a többi pontok alatt felsorolt többi por­tómentes levélért, az ajánlási díjat a feladáskor meg kell fizetni. Kivételt képeznek a magyar tudományos akadémiának saját könyvkiadványait tartalmazó keresztkötésü küldeményei, valamint a községi kézbesítőknek az árvaszékek vagy bíróságok czirnén feladott és okiratokat tartalmazó leveleik, továbbá az egyetemi tanács és végre a Tisza­­szabályozó-társulatok levelezése, melyek az ajánlási díj alól is mentesek. A portómentességre igényttartó levelek külkellékei tekintetében a portómen­tességi szabályok E) pontja a következő szabályokat állapítja meg. „Minden portómentes levélnek a hivatalos pecsét lenyomatával, vagy ragje­gyével (Vignette) kell lezárva lennie (kivéve, ha a feladó hivatalos pecséttel ellátva nincs) a boríték czimoldalának felső jobb sarkára fel kell írni a küldő nevét és ha ez nem hatóság, testület vagy intézet, hanem valamely hivatalos közeg ebbeli minő­ségét ; ez utóbbi a czímben is mindig kiteendő, ha a levél egyes személyhez szól. Végre a boríték alsó balsarkán záradékban ki kell tüntetni azt, hogy a levél portó­­mentes ügyet tartalmaz. A fennebbi B. czikk 1. és 2. pontja alatt a jelzett levelezé­seknél záradékul elég, ha „Hivatalból“ megjelölés használtatik. Portóköteles czímzet­­tekhez intézett hivatalos levelekre „Közszolgálati ügyben portómentes“ záradékot kell felírni. Azon leveleken pedig, melyek portóköteles feladóktól közszolgálati ügyekben portómentes hatósághoz intéztetnek, záradékul ki kell tenni: „hivatalos felszólítás folytán . . . ügyben portómentes.“ A fennebb elősorolt többi portómentes levelezésnél, épúgy mint hivatalos felszólításra irt leveleknél, a záradékban mindig röviden ki kell fejezni a levelezés tárgyát képező ügyet is pl. vallás, oktatási ujonczozási, szegénységi stb. ügyben por­tómentes, vagy a hói el van rendelve az illető miniszteri rendelet számát, melylyel a portómentesség engedélyeztetett.“ „Ha valamely portómentes szállítás végett postára adott levél most elmon­dott külkellékeknek nem felel meg, a postahivatalok kötelesek azt kellő felvilágosítás mellett a feladónak visszaadni.“ Ha azonban ez a posta elindulása előtt már nem lehetséges, a levelet kellőleg megdíjazva el kell szállítani. A leadó postahivatal, ha az ily levél czimzettje azt állítja, hogy a levél tartalmánál fogva portómentes, a borítékot tőle visszakérvén, arra a czimzett által a feladó hatóság intézvényének rövid tartalmát és számát felíratja és a, levelet neki portómentesen kiadja, a borítékot azonban a térti levelek jegyzékébe felveszi és azzal együtt az előttes posta és távirda igazgatóságnak felterjeszti, mely a portót attól szedi be, ki a levelet feladta anélkül, hogy azt a portómentes kezelésre szükséges feljegyzéssel ellátta volna.“ A „Postai Tarifák“ 67-ik §-a szerint a kocsipostával portómentesen szál­líttatnak : 1. a) „bankjegyeket, értékpapírokat, drágaságokat (rendjeleket), érczpénzt és nyersállapotban levő nemes fémeket tartalmazó küldemények, ha a feltétlenül portó­mentes polgári és katonai hatóságok és hivataloktól (L. a 25. § B 1. és 2. pontjait) ugyanilyenekhez vannak intézve;“ b) „a községek által beszedett adópénzek és állami illetékek (köztük az országos tanítói nyugdij-alapra teljesített befizetések), ha az adóhivatalba, illetéksza-

Next

/
Thumbnails
Contents