Püspöki körlevelek 1891 (Szombathely, 1892)
10 — 6. szám A felső-paty plebänia-jav; dalomra pályázat hir dettetik. gátiak figyelmét azon körülményre, miszerint újabb fiók-egyesületek alakításán kivül azokat azáltal is nagymértékben előmozdíthatja, ha szt. misék elmondására vállalkozik, Bizton remélem, hogy t. Papságom hálásan megemlékezvén arról, hogy egyházmegyénkben is sok szegény templom élvezte már, fokozottabb bevételek mellett, pedig még számosabb élvezheti majd az egyesület jótékonyságát, szívesen fog vállalkozni szt misék elvégzésére. A kik e szeretet áldozatra hajlandók, a kerületi esperesi hivatalok utján egyidejűleg szétküldött ivekre jegyezzék fel neveiket, s az elvállalandó szt. misék számát, melyek egy év leforgása alatt „ad intentionem petentis“ végzendők el. A bejegyzett ivek ugyancsak a kerületi esperesi hivatalok utján rendeltetési helyükre leendő továbbítás végett hivatalomhoz legkésőbb márczius hó közepéig beküldendők. Nt. Pokomándy István sztszéki ülnök, plébános és aranymisés áldozár lemondása ^folytán a Nagys. felső-büki Nagy S indor kegyurasága alá tartozó felső patyi plébániajavadalom jogilag és tettleg üresedésbe jött. Felhívom egyházmegyém mindazon áldozárait, kik önálló lelkipásztorkodásra képesitvék s ezen plebániajavadalmat elnyerni óhajtják, hogy felső-büki Nagy Sándor kegyur ő nagyságához intézendő és kellően felszerelendő folyamodványaikat egyházmegyei hivatalomhoz 1892. évi február hó 11-ig, mint pályázati záros határnapig beterjeszszék. 7. szám. A segédlelkészek egyházi szt. beszédek készítésére köteleztetnek. 8. szám. A vall.- és közokt. m. kir. ministerium november hó 12-ről 56167 891 SZ' a. kelt leirata értelmében, az orsz. tanítói A „Jézus Istenségéről“ készített és a kellő időben be is küldött szent-beszédek legtöbbjéről örömmel ismerem el, hogy helyes irányban dolgoztattak ki és csak azt kifogásolom bennök, hogy az összecsoportositott szent-irás idézetek legtöbbnyire minden alkalmazó magyarázat nélkül hordattak föl és hogy a dogmatikus tételnek bebizonyításából vagy semmi vagy igen gyarló moralis digressio vonatott le, mi arra látszik vallani, hogy az illetők az iskolában használt dogmatikai tankönyv pontjaival megelégedtek; de behatóbban arról nem gondolkodtak, mily erkölcsi haszon háramlik az egyes emberre úgy, mint a', egész emberiségre Jézus Krisztus Istenségéből. Hogy az általános siker fölötti megelégedésemnek kifejezést adjak, nem tizenöten, hanem huszonhármán kapnak jutalmat, és pedig: Honti Béla 20 frt. Illa Antal és Tóth János 10—10 frt, Kollár Péter, Eberhardt Gyula, Strausz Flórián, Schiefer István, Schaffer Sándor, Kopcsándy Sándor, Házy János, Szed mák Lajos, Ernszt Imre, Gombás Elek, Schmidt István, Darázs József, Füzy István, Baur István, Héling József, Szamalovits Ferencz, Lelovits Gyula, Mikics Géza, Skultéty Lajos és Faiszt Lajos pedig 5—5 frt, melyeket az egyházmegyei hivatalban vehetnek föl. Az 1892. évre kidolgozandó tétel; „Ecclesia Catholica sola salvifica.“ Határidő május hó 31-ike, melyen túl nem fogadtatik el semmi dolgozat. Az iránypontok maradnak a régiek. — A nagyméltóságu Vallás- és közokt. m. kir. Ministerium mult 1891. évi december hó 12-ről 56167. sz. a. kelt leiratával arról értesít, hogy az országos tanítói nyugdíj- és gyám-alap érdekében szükségelt adatok egybegyűjtése czéljából a kir. tanfelügyelők utján körrendeletét bocsájtott ki, felhívom ennélfogva Kedveltségieket,
