Püspöki körlevelek 1889 (Szombathely, 1890)

8

3 szám.

A segédlelkészek egyházi szent beszédek készítésére köteleztetnek.

88 krt., Pinkafői 7 frt 92 krt. Rohonczi 13 frt 89 krt, Szent-eleki 6 frt 4S krt, Szombathelyi 8 frt, Vasvári k rületből 7 frt 92 krt, N, 80 kr.

C) Missiokra : Alsó-Lendva 3 frt 51 krt, Léka 8 frt 50 krt, Felső-lövői gymn. tanulók 12 frt, Kemenesaljái kerület 9 ftr, Kozma Ig.iácz t. kan. kiérd. esp. hosszuperesztegi plébános 5 frt, Németujvári kér. 4 frt, Pinkafői kér. tó frt 18 krt, Rohonczi kér. 13 frt 7 kr.

Dj 'Jézus szent gyermekségének társulatára : Pinkafő 4 frt 79 kr.

Tekintettel az 1888 ik évi január i-én kiadott első körlevelemnek 4. számú pontjára azon édes reményben éltem, hogy egyházmegyém segédlelkészei szent hivatásuk magaslatán, mint jó fiai szerető atyjoknak, szellemi képződésökre czélzó intézkedésemet méltóan megszívlelik és egytől-egyig iparkodni sőt versenyezni fognak az általam tájékozásul közlött iránypontok lekiismeretes megtartásában ; . . azonban keserűen csalódtam és igen lehangolólag hatott reám többeknek épen nem menthető könnyelműsége. így:

1. Semmiféle dolgozatot sem adtak be: Persa Iván, már másod ízben, továbbá : Szatlmajer János és Tóth Sándor. Engedetlenségök fölött főpásztori roszszallásomat fejezem ki itt nyilvánosan.

2. Dolgozatuk benyújtásával elkéstek: Baur István, Gaál István, Kisfaludi Kálmán, Markovics Károly és Skultéti Lajos ; következőleg a jutalmazásnál sem voltak tekintetbe vehetők.

3. Hasonlóképen mellőzendők voltak azok is, kik a szent beszédek alaki szabályait figyelmen kivül hagyták, vagy pedig nem azon nyelven dolgoztak, amelyen prédikálniok kell. Es végre

4. Azon gyengédtelenek, kik részint az irály némi módositása — s egyes pontok elhagyásával, részint pedig a tárgyalási részek egymásutánjának felcserélésével kész szentbeszédekből másoltak ... Az ily eljárás mikép egyeztethető meg a kötelességhü becsületességgel ; avagy hogyan fér meg e csalásra törő szineskedés a papi gyengéd lelkiismeretességgel ???....

Vannak azonban, hála a jó Istennek, többen, kik gondos szorgalmuk és ügyességök által teljes méltánylásomat érdemelték ki. Ezek sorából jutalomra méltók a következők: Gaál Sándor 20 frt., Illa Antal és Kollár Péter 10—10 frt., Tömör Arnbró, Pauer Alajos, Schaffer Sándor, Badics István, Ebeihard Gyula, Rácz Ferencz, Martin Antal, Ernszt Imre, Kun Vilmos, Dávid László, Lelovics Gyula és ifj. Horváth József pedig 5 — 5 frttal.

A jutalmak egyházmegyei hivatalomnál vehetők föl.

Az 1889-ik évre kidolgozandó tétel csak ez egy:

„A szent-mise valósággal engesztelő áldozati (Sacrum Missae sacrificium est vere propitiatorium.)

A tájékoztató iránypontok ugyanazok, melyek a fennkitett tavalyi körlevelemben olvashatók ; a beküldési idő pedig május végéig tart, azontúl már egy dolgozatot sem fogadok el.

Szeretem hinni és reményleni is akarom, hogy ha a jó Isten életemnek kedvez, nem keserít meg többé oly szomorú tapasztalás, mint a lefolyt évben, és a jövőben senkit sem leszek kénytelen fiaim közül nyilván megróni.