Püspöki körlevelek 1888 (Szombathely, 1889)
IO Illegitimi sunt etiam, qui durante matrimonio sed extra illud generati sunt. Istud tamen districtim probandum est ; nam pro legitimis natalibus juris praesumptio pugnat, quam neque certissimum adulterium, neque jurata matris confessio convellit. Ceterum ejusmodi natales non tantum maritus, sed omnis, cuius interest, impugnare potest; de nem az anyakönyvvezető, aki ezáltal érdekelve nincs. Ennélfogva addig, a mig a fennálló jogszabályok törvény által meg nem változtattatnak, a püspök ur nem tehet egyebet, mint azt, hogy a hozzá forduló anyakönyvvezetőket utasítsa, hogy a házasság tartama alatt nemzett gyermekeket minden körülmények között törvényes születésüeknek Írják be. A püspök ur által felvetett kérdéseket törvényhozási szempontból tüzetesebb birálat tárgyává tenni nem tartom szükségesnek. A kérdés megoldást fog nyerni a megalkotandó magánjogi törvénykönyvben jelesen annak a családjogot tárgyazó részében ; mire vonatkozólag jelezni vagyok bátor csupán, miként a püspöki előterjesztésben kifejezett kívánalmakat, a létesítendő uj törvényes szabályozás szempontjából sem találom teljesithetőknek ; s habár megengedem, hogy a magánjogi törvénykönyv vonatkozó részében a kérdés tüzetesebb szabályozást fog igényelni ; mind a mellett mai jogunk azon vezérelvét, hogy a házasság tartama alatt született gyermekek törvényessége a törvényes vélelem védpajzsa alá helyeztetik s hogy a születés törvényességének megtámadását, illetve a házasságon kívüli születésnek birói ítélet által való megállapítását csak az érdeklettek legyenek jogositva kérni, az alkotandó uj törvényben is fenntartandónak vélem. Fenntartandónak vélem ezt annak hangsúlyozás . mellett, hogy az európai egyházi és világi régibb és újabb törvényhozások bölcsesége, a midőn a házasság tartama alatt nemzett gyermekek törvényes származásának csak birói Ítélettel megdönthető jogi vélelmét megállapították, ezt a vallás, az erkölcsiség, a családi béke és a minden esetben ártatlan gyermekek érdekében tették, és ezen szempontok sokkal nyomatékosabb sulylyal birnak, semhogy helyeselhetőnek tartanám azt, hogy a születésnek vélelmezett törvényessége az ez által érdekelteknek szabályszerű fellépése nélkül kérdés tárgyává tétethessék. Telészky István sk., államtitkár. A másolat hiteléül: Lampe, aligazgató.“ Ezen nyilatkozatból megérthetni, hogy a magyar igazságügyi kormányzat, az előterjesztésben kifejtett nehézségek mellőzésével, a házasság tartama alatt született gyermekeket minden körülmények között, tehát a születés törvényességének köztudomású evidens fizikai lehetetlensége esetében is az anyakönyvbe törvényes születésüeknek követeli beíratni. így állván a dolog, az előterjesztésben kifejtett s anyakönyveink vezetésénél általunk nem mellőzhető egyházjogi elvek nyomán, hogy a születés törvényes vagy törvénytelen voltának egyházjogi fontos vonatkozásai megóva maradjanak, odautasittatnak az anyakönyvvezető lelkész urak, hogy azon esetekben, midőn a gyermek anyja, törvényes férjétől elváltán, más férfival köztudomású nyilvános házasságtörő együttélést folytat, s midőn köztudomású nyilvánvaló dolog az, hogy a gyermeknek a törvényes férjtől való származása evidens fizikai lehetetlenség ; róla a törvényesség rovatába ezt Írják : „polgárjogilag törvényes“ ; a szülék rovatát pedig ezen minta szerint töltsék ki : „N N. rom. kath. N-i lakos (ha lakhelye nem tuda tik: „ismeretlen tartózkodásu“) varga neje szül. N. N. rom. kath. gazdaasszony, N-i lakos.“ Végül az észrevételek rovatába jegyezzék be : „Az anya törvényes férjétől
