Püspöki körlevelek 1887 (Szombathely, 1888)
A mult 1886. évi szeptember hó 10-én kelt VII. körlevelem 2044 száma alatt közölt „Decretum“mai a szent olvasói ájtatosság az egész október hóra elrendeltetett olyformán, hogy évenkint visszatérőleg megtartassák, mignem szent egyházunk sanyarú helyzete jobbra fordult és szentséges Atyánk a római Pápa teljes szabadságának visszanyerése felett Istennek hálákat zenghettünk. Azon meggyőződésben vagyok, miszerint egyházmegyém minden egyes plébániájában visszhangra talált a Szentséges Atya ezen rendelete, szavai mint az evangéliumi mag jó földbehullottak és a szent olvasó-ájtatossággal a Mária-tisztelet mindenütt áldásthozóan virágzik s igy okozói vagyunk mi is a Szentséges Atya kimondhatatlan örömének és fiúi lelkesedéssel fogadjuk azon atyai intézkedését, mely szerint az október hónap első vasárnapjára eső legszentebb olvasó ünnepet, hogy bennünk az isteni üdvözitő szenvedései- és megdicsőülésére vonatkozó titkok és a boldogságos Szüz-Mária iránti tisztelet növekedjék, a Il-od osztályú ünnepek sorába felemelni kegyes volt. Ily meggyőződésemmel közlöm Kedveltséggel a folyó 1887. évi szeptember hó 11-én kiadott „Decretum“-ot. Inter densas errorum et scelerum tenebras tamquam spes certa oriturae salutis iam fulget excitata ac reviviscens in christianis gentibus per sacri Rosarii frequentiam erga magnam Dei Parentem pietas et fiducia, quae omni aevo Ecclesiae ac societati praesidium fuit potentissimum ad terrenorum infernorumque hostium vires conterendas. Verbum Sanctissimi Domini Nostri Leonis Papae XIII. per Eius Apostolicas Litteras, praesertim Supremi Apostolatus officio I Septembris MDCCCLXXXIII, ad cunctas mundi regiones prolatum, divini seminis instar cadens in terram bonam, ubique fecit fructum centuplum, quamvis alibi, prae nimia cordium duritie, cadens super petrosa et in spinis, hactenus conculcatum fuerit et suffocatum. Ubique terrarum fideles suis coadunati pastoribus Rosarii festa mensemque in laetitia et fervore celebrantes, a solis ortu ad occasum, pro errantium salute, pro Ecclesiae et societatis prementibus calamitatibus, Mariam invocarunt, quae „sicut lumen indeficiens radios evibrans misericordiae suae, omnibus indifferenter sese exorabilem, omnibus clementissimam praebere consuevit, omnium necessitates amplissimo quodam miseratur affectu (S. Thomas Episcopus Valentin).“ Neque spes confundit obtinendi victoriam ex eo maxime, quod per admirabilem Marialis Rosarii orandi ritum splendidissimus 2433. sz. Recentissimum S. Rituum Congregationis decretum de Rosario publicatur. VI.
