Püspöki körlevelek 1886 (Szombathely, 1887)
6 IO. sz. 1885. nov. 13 28862. sz. mi nisteri leirat dúltak elő panaszok, hogy a községi elöljárók, és elöljárósági közegek a rokkantsági nyugdíjban vagy egyéb pótdijban részesített, avagy a rokkantak házának ellátási állományába felvett katonák nyugzsoldilletékéből az ezekről szóló nyugtatványok láttamozásáért, avagy az életbenlétet és a tartózkodási helyet előtüntető igazolásáért — közbenjárási és fáradozási dij fejében az illető katonáktól bizonyos összegeket követeltek, sőt azt egyszerűen a jogosultnak nyugdijilletményéből levonták. Miután a fentebb emlitett katonák által kiállítandó nyugtatványokra a községi elöljáróságok (bírák, körjegyzők, rendezett tanácsú városokban a polgármesterek, rendőrségi közegek stb.) és lelkészek által rávezetendő igazolás, nemcsak az az illető katonai egyén, hanem az államkincstár érdekében is történik, az elöljárósági közegek és lelkészek által az illető katonák nyugtatványaira vezetendő igazolások díjmentesek lévén, azok eszközléséért munka és fárodozási dij fejében, bármily csekély összeget sem szabad követelni. Felhivom ennélfogva a czimet, hogy hatósága területén az ily igazolásokra hivatott hatósági közegeket, s nevezetesen a községi elöljárókat ezen rendeletemben jelzett tilalom felől értesítvén, egyúttal azt is adja tudtokra, hogy azok, akik fentebb emlitett czimen az illető katonai egyénektől bármely csekély összeget követelnek avagy elfogadnak, e cselekményük ugyanazon következményekkel fog sujtatni, amelyeket a hivatali hatalommal való visszaélés és zsarolás büntette von maga után. Budapest, 1885. október 17-én. A minister helyett GROMON sk, állam titkár. A másolat hiteléül LAMPE ALAJOS, aligazgató. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 28862. szám. Méltóságos ;*és Főtisztelendö Püspök Ur ! A névváltoztatásoknak a törvényhatóságoknál őrzött .anyakönyvi másodpéldányokba való bevezetése tárgyában f. évi január hó 31-én 2189. szám alatt kelt körrendeletemböl folyólag, melynek végrehajtása iránt a m. kir. belüg)minister ur által az összes törvényhatóságok is utasittattak, az utóbbiak részéről mind sűrűbb panaszok merülnek fel aziránt, hogy az anyakönyvi másodpéldányok az utóbbi években oly szórványosan lettek levéltáraik részére beterjesztve, hogy az előidézett körrendelet pontos végrehajtása, az eddigi állapotok fenmaradása esetén teljes lehetetlen. Szükségesnek látom ennélfogva Méltóságod figyelmét az 1827. XXIII. t. czikkre, valamint a fenállott m. kir. helytartótanácsnak ennek alapján 1862. évi márczius hó 15-én 10394. sz. a. kelt körrendeletére a legnyomatékosabban felhivni, s felkérni Méltóságodat, hogy az anyakönyvek vezetésére hivatott összes lelkészi hivatalokat és közegeket sürgősen és szigorúan odautasitani meltóztassék, hogy az idézett törvényezikk azon igen gyakorlati, s a családi viszonyokra nézve nagy horderejű rendelkezésének, melynél fogva minden valláson levő lelkészek az anyakönyveknek két példánybani vezetésére, s az egyik példánynak az illető törvényhatóság levéltárába való beszolgáltatására köteleztettek, pontosan megfelelvén, ebbeli netáni mulasztásukat a múltra nézve haladék nélkül kipótolják, jövőben pedig az összes születési, esketési és halálozási anyakönyveket két példányban vezettessék, s az egvik példányt, törvényszabta hitelesítés mellett, minden év végén az illető törvényhatóság levéltára számára biztos őrizet végett szolgáltassák be. Megjegyzem, hogy e rendeletem végrehajtásának szigorú ellenőrzésére
