Püspöki körlevelek 1886 (Szombathely, 1887)
4 a hívekre mennél kevesebb kár háramoljék, figyelmeztetve serényen a híveket, mik e tekintetben kötelességeik. Néhány pontot jelzünk, melyek a többieknél ártalmasabbaknak látszanak. így, az igaz vallást elfogadni az embernek legfőbb kötelessége, melyet nem lehet meghatározott emberi korra szorítani. Isten országára nézve nincsen gyönge kor. Amint ezt valaki tudja, minden késedelem nélkül meg is kell tennie s az elhatározás e tettre mindenkinek legszentebb jogot ad, melyet sérteni a legnagyobb jogtalanság nélkül nem lehet. Hasonló okból mindazoknak, kik a lelkek üdvét gondozzák, a mily igaz oly fontos kötelességük az egyház kebelébe fölvenni mindenkit, aki abba fölvétetni óhajt, mihelyt koránál fogva eszével élni képes. Ha ennélfogva a lelki pásztorok e kettő között kénytelenek választani, inkább kell elviselniök az emberi törvények szigorát, mintsem hogy magukra vonják a büntető Isten haragját. A mi a házassági frigyet illeti, azon legyetek Tisztelendő Testvérek, hogy mély gyökeret verjen az emberek szivében a házasság szentsége, egysége és felbonthatatlanságáról szóló katholikus tan, gyakran emlékeztessétek a hivőket, hogy a keresztény házasság természeténél fogva egyedül az egyházi hatalomnak van alávetve ; mit tanít az egyház a polgári házasságról, mily szándékkal és lelkülettel engedelmeskedjék a katholikus ember e törvényeknek ; hogy a katholikus embernek tilos és pedig a legfontosabb okoknál fogva tilos a katholikus hitvalláson nem lévő keresztényekkel házasságra lépni, s hogy aki ezt az egyház meghatalmazása és engedélye nélkül tenné, az, az Isten és egyháza ellen vétkezik. S miután e dolog, miként látjátok, oly nagy horderejű, mindazok, kikre tartozik, lehetőleg lankadatlan buzgalommal gondoskodjanak, hogy senki az egyház e parancsát és semmi módon meg ne szegje. Annyival inkább, minthogy ha valamiben, úgy bizonyára ez ügyben, melyről szólunk, az engedelmesség az egyház iránt szükségképen összefügg az állam javával. Mert az állami élet alapját, s hogy úgy mondjuk legjobb elemeit a család ápolja és foglalja magában, s azért a családtól függ nagyrészt az állam békéje és jóléte Már pedig a család olyan, a milyenné azt a házasság teszi, s nem lehet boldog a házasság, hacsak az Isten és az egyház törvénye nem szabályozza. Ezen föltételek mellőzésével létrejött, a különféle szenvedélyek rabszolgaságába sülyedt, az Isten akarata ellenére kötött s ép azért az annyira szükséges mennyei segélytől megfosztott házassági frigy, melyben hiányzik még az életközösség is az ember legfőbb érdekében a vallásban — e házassági frigy a család és az államok végromlására szükségkép a legkeserübb gyümölcsöket hozza. Azért kétségkívül nemcsak a vallás, hanem a haza körül is nagy érdemeket szereztek maguknak azok, akik két évvel ezelőtt egy lélekkel, nyílt s bátor szavazatukkal visszavetették a magyar országgyűlés elé terjesztett, a keresztények és zsidók közt kötendő házasságról szóló törvényjavaslatot s keresztül vitték, hogy a régi házassági törvény érvényben maradjon. E férfiak szavazata széles Magyarországon számtalanok tetszésével találkozott, kik nyíltan bizonyították, hogy ők is úgy éreznek s magatartásukat helyeslik. Ily egyetértés, ily állhatatosság uralkodjék közöttetek mindannyiszor, valahányszor a katholikus ügyért küzdeni kell, s megjön a győzelem, vagy legalább is annyit értek el, hogy távol űzve a közönyt és tétlenséget, melylyel a kereszténység ellenségei kétségkívül elaltatni óhajtanák a katholikus tetterőt, élénkebb és sikeresebb lesz e küzdelem.
