Püspöki körlevelek 1885 (Szombathely, 1886)
— 44 — a nyitrai egyházmegyéből: Jakab Emil V. oszt. gymn. tanuló, atyja baáni tanító; a győri egyházmegyéből : Cseresznyák Ernő I. éves orvosnövendék, atyja oslii kántortanitó ; a szatmári egyházmegyéből: Plank Antal II. éves képezdei növendék, atyja nagy-károlyi tanitó ; Tóth István II. éves orvosnövendék, atyja szatmári kántor; a beszterczebányai egyházmegyéből: Ferencsik János VI. oszt. gymn. tanuló, atyja pityelovai tanitó ; a rozsnyói egyházmegyéből : Szobissek Rezső V. oszt. gymn. tanuló, atyja szomolnoki tanitó ; a szombathelyi egyházmegyéből : Jándl Kálmán L éves joghallgató, atyja német-szent mihályi kántortanitó ; az erdélyi egyházmegyéből : Könczei Sándor joghallgató, atyja károlyfehérvári tanitó. Több folyamodó kérelme azért nem volt tekintetbe vehető, mert az alapszabályok értelmében a segély, illetve ösztöndijakért csak egyleti tagok folyamodhatnak.“ 1977- sz. A lelkészek úgynevezett stolajövedelmök után községi adóval meg nem terhelhetők. Ez értelemben határozott a belügyminiszter az 1878. évi 22,690. sz. alatt Szabadka város közönségéhez intézett következő rendeletében : „V. J. és társai rom. kath. segédlelkészek felfolyamodványának, melyben az úgynevezett stolajövedelmük után reájok kivetett községi adó lefizetése alól magukat felmentetni kérik, helyt adok; mert a stolajövedelem is kétségtelenül a lelkészi hivatal után járó javadalomhoz tartozik, az 1871. évi XVIII. t.-cz. 124. § a pedig, mely szerint a lelkészek az illető egyház községben viselt lelkészi hivataluk után élvezett jövedelmeikre nézve a községi adó fizetése alól felmentendők, állandó és nem állandó lelkészi javadalom között különbséget nem tesz.“ 1978. sz. Min. leirat, mely szerint aí ajánlott hivatalos levelek ntán az ajánlási dij megfi zetendő. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 1155. ein. sz. Méltóságos. Püspök Ur! Múlt évi november hó 6-án 1382. ein. sz. alatt kelt körintézvényem folytán az egyik egyházmegyei hatóság utasittatni kérte a postahivatalokat, hogy ezek az egyházi hivatalok hivatalos ajánlott leveleiket az ajánlati dijra nézve is portomentesen kezeljék. Ezen kérelem az érintett körintézvényem téves magyarázatából eredt. Az 1865. év október 2-án kibocsátott és az 1878. évi XX. törvényczikk 18. szakasza által érvényben tartott portomentességi szabályzat IV. fejezete értelmében ugyanis a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyházi hivatalai, a kolduló szerzetek, hivatalos ügyekben váltott portomentes leveleikre nézve az ajánlási dij alól nincsenek felmentve. A portomentességi szabályzat IV. fejezete értelmében ugyanis az ajánlási dij alól — amint ez a „Postai Tarifák“ 9., illetve 10-ik lapján foglalt B. 1. és 2-ik, illetve D. pontjából is kitűnik — csupán a portomentességi szabályzat II. fejezete 1. és 2 ik pontjában („Postai Tarifák“ 9. lap B. 1. és 2-ik pont) felsorolt állami hatóságok, közegek és területek vannak az ajánlási dij fizetése alól felmentve. Említett körintézvényem ennélfogva úgy értelmezendő, hogy az egyházi hivatalok csakis a fontosabb vagy okmányokat tartalmazó hivatalos leveleiket adják ajánlva fel, és mert hivatalos leveleikre nézve az ajánlási dij alóli mentességet a portomentességi szabályzat értelmében nem élvezik, ajánlva feladott hivatalos leveleik után darabonként a 10 kr. ajánlási dijt megfizetni tartoznak. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1885 augusztus hó 9-én. A miniszter helyett : TANÁRKY GEDEON, államtitkár.
