Püspöki körlevelek 1885 (Szombathely, 1886)
1 — i8 — 6. §. Az elméleti szigorlat tárgyait képezik a) az általános és részletes dogmatika, b) az erkölcstan, c) az egyháztörténelem különös tekintettel Magyarország egyháztörténelmére, d) a szertartástan és e) a nevelés- és tanitástan különös tekintettel a hitelemzés módszertanára. Az a) b) c) és d) alatti tárgyak ismerete a középtanodákban előirt tankönyvek terjedelmében, az e) alatti pedig a középtanodai tanárok képesítéséhez szükséges fokban kívántatik meg. Az elméleti szigorlat a) b) c) és d) tárgyai alól fölmentvék a hittudorok, az a) és b) tárgyak alól pedig azok, kik a zsinati vizsgát jó sikerrel letették. 7. §. Az írásbeli dolgozat áll egy az elnök által kijelölt tárgy fölött rögtönözendő valláserkölcsi oktatásból (exhortatio), melyhez segédeszközül csak a szentirás és ennek concordantiája használható. Ezen dolgozat, melynek készítésénél egy bizottsági tagnak állandóan jelen kell lenni, legfeljebb két óra alatt készítendő el, és a jelenlevő bizottsági tagnak az elnökhöz juttatás végett kézbesítendő. 8. §. A szóbeli gyakorlati föllépés abból áll, hogy a jelölt az előirt tankönyv alapján egy önmaga által szabadon választott tárgy fölött az összes vizsgálók jelenlétében legalább egy óranegyedig tartó iskolai előadást tart. 9. § A végbement vizsgálatról egy valamennyi vizsgáló által aláírandó bizonyítvány állittatik ki, melyben az eredmény, úgy az öt elméleti tárgyból, mint az írásbeli és szóbeli gyakorlatokból „jeles“, „jó“, „elégséges“ vagy „elégtelen“ kitételekkel részletesen megjelölendő. Az elméleti tárgyakból minden vizsgáló meggyőződése szerint adja az osztályzatot, az Írásbeli és szóbeli gyakorlatokból pedig közös megállapodás, esetleg szavazás utján döntetik el az osztályzat. A ki mindenből jeles vagy legfeljebb egy jó osztályzatot nyert, az jelesen, ki több jót vagy legfeljebb egy elégségest kapott, az jól, a ki pedig több elégségessel bir, az egyszerűen képesitettnek tekintetik. A ki ellenben egy vagy több elégtelent kapott, az megbukott, és csak a vizsgáló bizottság által kitűzött határidő letelte után ismételheti a vizsgát, mely újra az összes tárgyakból teendő. Ki másodszor is megbukik, nem bocsátható többé vizsgálatra. A vizsgáló bizottság a vizsgálatok jegyzőkönyvét is fölterjeszti az egyházmegye, illetve a szerzet főhatóságához. A vizsgálati bizonyitvány alapján az egyházmegyei, illetve szerzeti főhatóság kiállítja a képesitő okmányt, mely egyszer mindenkorra szól; de csupán az illető egyházmegye területén levő, illetve szerzet vezetése alatt álló középtanodák hittanárságára képesít. Azonban a főhatóságok máshol képesített egyént újabb vizsgálat nélkül is képesitettnek nyilvánithatnak a joghatóságuk körében levő középtanodákban való hitoktatásra ; — valamint másrészről az egyházmegyei főhatóságok a megyéjökben levő bármily középtanodában hitoktatásra alkalmazandó egyént, bárhol lett legyen is az képesítve, ha szükségesnek látják, előleges képesítési vizsga alá vehetik. „FÜGGELÉK“ A ,.képesítő okmány mintáj a.“ „Mi stb. tudtul adjuk mindenkinek, kiket illet, hogy N. N. egyházmegyénk papja (vagy szerzetünk tagja) az általunk e czélra kinevezett és meghatalmazott
