Püspöki körlevelek 1885 (Szombathely, 1886)

7

Méltóságos megyés Püspök Ur ! A vasmegyei gazdasági egyesület mezőgazdaságunk emelésére, különösen kis gazdáink helyzetének javítására irányuló törekvése közben figyelmét mindazon termelési ágakra kiterjesztette, melyek a kitűzött czél elérésére alkalmasoknak mutatkoztak.

Megyénk éghajlat és talaj viszonyai, úgy földrajzi fekvése a gyümölcstermelést kiválólag fontosnak mutatja, s azért egyesületünk a gyümölcstermelés általánosítására több módot megkisérlett. E tevékenysége közben azon nem épen vigasztaló tudatra jutott, hogy a községi faiskolák, melyek törvény értelmében is hivatva volnának a kitűzött czélhoz kellő anyagot szolgáltatni, kevés kivétellel, nagyon elhanyagolt állapotban vannak. Kétséget nem szenved, hogy ezen szomorú állapotnak egyik fő oka a községek indolentiája; ennek megtörésére megyénk közönsége szabályrendeletet alkotott, és egyesületünk feladata közé sorolja e szabályrendelet végrehajtását ellenőrizni, és ott, a hol szükségesnek mutatkozik, a hatóságok közbenjárását is e végből kikérni. De más részt nem zárkózhatik el azon tapasztalati tény elől sem, hogy a néptanítók, kik legtöbb esetben e faiskolák kezelésével és gondozásával megbízva vannak, s kiknek hivatásukhoz is tartoznék a gondjaikra bizott fiatalságot az irányban is oktatni, igen kevés kivétellel nem fejtenek ki oly buzgóságot, milyent ezen ügy nemzetgazdászati fontossága mellett saját érdekük is megkívánna. Mi pedig úgy vagyunk meggyőződve, hogy a gyümölcs-termelés megkedveltetése nemcsak egy jövedelmi forrás megnyitására képesiti az ifjú nemzedéket, de e mellett a kedélyek nemesítése, az erkölcsök szeliditésére is hathat, mert hisz köztudomású tapasztalati tény, hogy miben sem szokik rá a köznép már kiskorában az idegen tulajdon elleni vétkezésre, mint épen a gyümölcs tolvajlásokra, és a fák könnyelmű pajkosságból eredő rongálására; mig ha annak értékét mint sajátját megtanulja becsülni, erre sokkal kevesebb ingert fog érezni, sokkal kevésbé fog a megszokás ereje által kisebb vétségtől nagyobbra ösztönöztetni. Ez okból nevelési szempontból is fontosnak tartjuk, hogy a tanítók a gyümölcsfa-tenyésztés megismertetését hivatásuknak és kötelességüknek tartsák. Tudva és tapasztalva, hogy Méltóságod, midőn e megye lelki érdekeinek gondozását átvette, az ifjúságnak szigorú erkölcsökben nevelését kiváló törekvéseinek czéljául tűzte ki, bizalommal fordulunk Méltóságodhoz azon kéréssel, hogy a kormányzata alatt álló katholikus iskolák tanítóit lelkipásztoraik utján a faiskolák kiváló gondozására ösztönözni, és a lelkész urakat is utasítani kegyeskedjék, hogy a tanítókat ezen működésűkben ellenőrizni, őket tanácscsal gyámolitani szíveskedjenek.

Legyen meggyőződve Méltóságod, hogy bennünket e kérésre a közérdek előmozdításának vágya ösztönöz, s hogy magunk részéről is nem fogunk késni ez irányban mindent megtenni, s a tanítókat törekvésükben minden módon gyámolitani, a kiváló szorgalmat tanúsítókat kitüntetésben és jutalomban is részesíteni. Már ez ideig is néhány év óta mindazon faiskola kezelőket, kik ezért hozzánk fordultak, oj tó vesszőkkel elláttuk, s készek vagyunk nekik vad csemetéket jutányos áron, — kisebb mennyiségben ingyen is kiszolgáltatni, s amint ez évben már többeket jutalomban részesítettünk, úgy jövőre tervszerüleg nagyobb jutalmakat fogunk már előre kitűzni, s időszakonkint kiosztani.

Szabadjon mindezeknél fogva reménylenünk, hogy Méltóságod kérésünket méltányolja, s kegyes leend a kitűzött czél érdekében nagyhatású befolyását fel-