Püspöki körlevelek 1880 (Szombathely, 1881)
7 — c) Az 1845. évi 25224. helytartótanácsi szám alatt Magyarország elemi tanodái részére kiadott szabálj rendelet 71-ik §-a. Ezen idézett szabályrendeletek csupán a szorosan vett magyarországi rém. kath. és gór. kath. tanítókra vonatkoznak, nem pedig az erdélyi hasonló jellegű tanítókra is, mivel ez utóbbiakra hatálya soha sem terjesztetett ki. 11. Az 1873. évi 7053. sz. a. kiadott körrendeletben a községi tanítók nyugdíjazása a községek kötelességévé tétetvén, előforduló esetben a fenti szabályok ezekre is alkalmazandók. 12. A fent idézett rendeletek szerint a tanitót 10 évi szakadatlan szolgálata után, szolgálatai utolsó évében élvezett fizetésének egyharmada, betöltött 20 évi szolgálat után fele és teljes 30 évi szolgálat után az egész fizetés illeti nyugdíjképpen ; 10 évnél kevesebb szolgálatért nyugdíj nem jár. 13. Tekintettel az 1845. évi 25224. helyt irtótanácsi sz. a. kiadott szabályrendelet 71-ik §-nak végpontjában foglaltakra, a tanítói szolgálat után kiérdemelt nyugdíj, a tanítótól a nyugdíjról való előzetes lemondás esetében sem vonható meg. 14. A nyugdíjra jogosult tanitók özvegyei férjük legutolsó évi fizetésének mindenkor egy harmadát nyerik évi nyugdíjul. 15. Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe fel nem vett községi, róm kath., gör. kath. tanítok, valamint özvegyeik és az illető iskolafentartók között a tanító, illetve özvegyi nyugdíjakra vonatkozólag köthetők szerződések is, úgy azonban, hogy a mellékelt szabályrendeletekben ezen tanitók és özvegyeikre kikötött kedvezmények csorbulást nem szenvedhetnek. Ezen szabályrendeletekbe ütköző szerződés érvénytelen, ellenben kedvezőbb ellátás iránt kötött szerződés szabad és érvényes. Az illető tanító és iskolafentartó között létrejött szerződés az özvegy nyugdíjjogosultságát nem érintheti. Nyugdíjba beszámítható fizetés gyanánt csak a tisztán tanítói jövedelem vehető. A kántori járandóságok, lakbér, kegyadományképpen élvezett jövedelem, a vallás vagy tanulmányi alapból nyert járulékok a nyugdíjba nem számíthatók be, hacsak az illetők beleegyezésüket nem adják. 17. Ott, hol a tanítói jövedelmektől a kántori járandóságok elkülönítése nehézségekkel jár, az iskolai vailomány, vagy ennek nem létében a canonica visitatio veendő irányadóul. Ha pedig a tisztán tanítói jövedelem ezekből sem volna a valóságnak megfelelően, vagy mindkét fél megnyugvására kideríthető, az esetben a járás szolgabirája által a felek kölcsönös kihallgatása után felvett jegyzőkönyv adatai fognak irányadóul szolgálni. 18. Ha a megállapított tanítói jövedelem egyrészét terménybeli járulékok vagy a tanulók után megszabott tandíj teszi, úgy a terménybeii járulékok pénzértéke, valamint a tandíj a legközelebb múlt 10 évi átlag szerint számítandó. 19. A nyugdíj a tanitót a tettleg nyugdíjba lépés napjától, mi. tekintettel az 1875 32. t. ez. 43. §-ra, rendkívüli esetek kivételével mindenkor a tanév végére határozandó, az özvegyet pedig férje halála napjától, vagy ha az 1868. 38. t. ez. 140. §., illetve a róm. és gör. kath. plébánosok mint iskolaszéki elnökök részére kiadott egyházhatósági szabászat 23. §. értelmében, a férje lakását és fizetését egy fél éven át élvezte vona. úgy az özvegyet nyugdíja férje halála napjától számított fél év után illeti meg, és pedig a múltra nézve egyszerre, a jövőre azonban a c yugdíj mennyiségéhez képest elöleges havi vagy évnegyedes részletekben. 20. A megszabott nyugdíjat mindig azon pénztár, község vagy felekezet tartozik fizetni, melyből, vagy melytől a nyugdíjazandó vagy elhunyt tanító fizetését legutóbb húzta. Ezen nyugdíj a szolgálati idő arányában községenkint nem osztható fel, minthogy a kölcsönösség elve az által, hogy minden község, vagy hitfelekezet saját tanítóit, vagy csak
