Püspöki körlevelek 1880 (Szombathely, 1881)

d) Oly tanitók, kik a tanitói nyugdíj törv. (44. §.) alapján az 1870. óv előtti szolgálatok után az állam, vagy az orsz. tanitói nyugdíjalapon kívül, a régebben fennállott kormányrendeletek, gyakorlat, vagy valamely egyházi, községi szabályzat, avagy magán szerződés értelmében, más alap, vagy község avagy testülettel szemben végellátásuk tekintetében igényt formálhatnak, ezen igényük érvenyesitésére vonatkozható okmányt, legyen az szerződés, alapszabály, gyakorlatra vagy szabályra vonatkozó bizonyítvány.

e) A d) pont alatti esetekben, a szolgáját utolsó évében élvezett tisztán tanitói állomása utáni járandóságairól szóló díjlevél.

f) A netalán terménybeli járandóságoknak a legközelebb múlt 10 évi átlag szerint számított pénzértékének hiteles kimutatása.

II. Az özvegyek segélydij iránti folyamodványaihoz, a szerint, a mint az özvegy csupán az állam vagy az orsz. tanitói nyugdíjalapból, vagy máshonnan is igényelhet özvegyi segélyt, a fenti okmányokon kivül még a következők csatolandók.

h) A férj elhunytéról szóló anyakönyvi kivonat.

») Az özvegy és netán hátramaradt árvák keresztlevele.

j) Házassági anyakönyvi kivonat, továbbá:

k) a férj haláláig való együttélésről szóló lelkészi bizonyítvány.

/) Végre : ha együtt nem éltek, hiteles alakban kimutatandó, hogy az elválásra melyik fél szolgáltatott okot.

III. Az árvák gyámpénz iránti folyamodványaihoz.

a) A szülők elhunytéról szóló anyakönyvi kivonat.

b) Az árvák keresztlevele, melyben a törvényes születés kitüntetendő.

c) Az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe felvett szülő vagy szülők által teljesített fizetésről szóló nyugták vagy „Igazoló iv.“

d) Ha az árva az orsz. tan. nyugdíjalapon kivül máshonnan is tart segélyre igényt ezen igényének megállapítására vonatkozó okmány.

e) Annak igazolása, hogy az illető árva nem részesül-e akár állami, akár egyházi közsegélyben, ösztöndíjban, vagy nincs-e valamely nevelőintézetbe felvéve?

f) Egészen szülődén árvák folyamodványaihoz a felsoroltakon kivül, még a törvényes gyámot igazoló hatósági bizonylat is melléklendő.

3, Ha valamely tanító kérelmét az 1875. 32. t. ez. 6-ik, illetve 7-ik §. 2-ik pontjában foglaltakra alapítja, vagy a 10. és 11. §§-ban érintett esetekben a kir. tanfelügyelő a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát megállapítandó bizottság kirendelése végett szabályszerű felterjesztést tesz, melyben két tagot és az eljáró orvost (ki soha sem lehet a megvizsgálandó gyógykezelő orvosa) kinevezés végett megjelöli. Megjegyeztetik, hogy a 7-ik §. 1-ső pontja alatt foglalt esetben bizottsági eljárás szükségtelen, s ily esetben a folyamodványt az alább következők szerint illetékes fóruma elé terjeszti, a jogos nyugdíj megállapítása és kirendelése végett.

4. Állami, községi és magántanitók szolgálatképtelensége ügyében a bizottság a tanelügyelő elnöklete alatt a közigazgatási bizottság két tagjából és az orvosból áll, mely bizottság elekezeti, vagy valamely társulat, esetleg, testület által fentartott iskolánál alkalmazott tanító ügyében, a 40-ik §. alapján, az illető intézet főhatósága által kiküldendő két taggal egészittetik ki, mi végből az illetékes hatóság a ministerium által két tag kiküldésére felluvatik.

Ezen bizottságok a nyugdíjat nem szabhatják meg, sőt javaslatot sem tehetnek, csupán az 1875. 32. t. ez. 6., 7., 10., 11. és 12-ik §§-ban foglaltak szem előtt tartása mellett megállapítja, vájjon az illető tanitó végleg és teljesen, vagy csak valamely múló betegség következtében ideiglenesen szolgálatképtelen-e, és a tapasztaltak alapján kimondja a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát.