Püspöki körlevelek 1880 (Szombathely, 1881)
1 1. sz. Tic. A viszontagságteljes 1879-ik évnek végére jutottunk és újnak léptük át küszöbét, mely hogy mit hozand ránk, ki tudná megmondani ? Prudens futuri temporis exitum, calliginosa nocte premit Deus. Sötét a fátyol, mely a jövendőt takarja, s nem áll hatalmunkban azt föllebbenteni. Nem is szükséges. Kifogyhatatlan szeretettel őrködik fölöttünk a mennyei Atya. bízzuk bölcseségére sorsunk intézését. Legyen mindenben az ő szent akaratja, mikópen mennyben, azonképen itt a földön is. Mindig azt akarjuk, amit ő akar, úgy akarjuk, amint ő akarja, azért akarjuk, a miért ő akarja. Így lesz az legjobban, sőt igy lesz az egyedül jól. A mi föladatunk, hogy „a hivatáshoz, melyre hivatva vagyunk, méltókig járjunk.“ (Efez. 4.1.) „Legeltessük az Istennek reánk bízott nyáját, gondot viselvén nem kényszerűségből, hanem szabad akaratból Isten szerint, sem a rnt nyereség kedvéért, hanem jó szándékból; sem úgy, mint uralkodók az Ur örökségén, hanem példája lévén a nyájnak szívből.“ (sz. Péteri. 5. r. 2. 3.) „Hirdessük az igét, legyünk rajta alkalmas és alkalmatlan időben, intsünk, kérjünk, dorgáljunk teljes türelemmel és tudománynyal “ fsz. Pál 11. Tini. 4. r. 2.) Szolgáltassuk ki a kegyelem eszközeit, szent félelemmel, alázatossággal és égő buzgalommal járuljunk a kegyelem oltárához elszolgálni a szentséges szent Mise-áldozatot elevenekért és holtakért; szentséges Atyánkért, Krisztus földi helytartójáért, az apostolok fejedemének utódjáért és apostoli királyunkért, kettős anyánkért: az egyházért s hazáért, kérvén az Istent: hogy ő, kitől a szent kivánatok, helyes tanácsok és igaz cselekedetek vannak, adja meg szolgáinak a békességet, melyet a világ nem adhat, hogy sziveink parancsolatainak meghódoljanak, a háború rettentései eltávolíttassanak és az ő oltalma alatt nyugalmas idők legyenek. (Rituale). Es mert mindnyájunk meggyőződése szerint az iskola a templom előcsarnoka, s a kié az iskola, azé a jövő, ernyedetlen szorgalommal gondozzuk mindnyájan, egyet sem véve ki, az iskolát, s az oktatás és vallásos nevelés előmozdítására tegyünk meg mindent, de mindent, a mi tehetségünkben áll. Lebegjen előttünk Megváltónk példája, kinek malasztos ajkairól hangzottak a szavak: „Hagyjátok a, kisdedeket hozzám jőni, és ne tiltsátok őket; mert ilyeneké menyeknek országa.“ (Math. 19. 34.) Főpásztori megelégedéssel jelentem ki, hogy iskoláink rendezése a lefolyt években szépen előre haladt, a kath. tanügy püspöki megyém területén örvendetes lendületet nyert. De mivel még mindig vannak hiányok, melyeket pótolni, kívánni valók, melyeket teljesíteni kell, mivel épen a tanügy az, mely folytonos jóakaratai tevékenységet kíván és épen ez a tér az, melyen megállapodni nem szabad, fogadják megyém tiszteletreméltó lelkipásztorai Krisztusban szeretett munkatársaim szokott megszivleléssel ez irányban hozzájuk már több ízben , ezúttal is intézett főpásztori intelmemet' és atyai kérelmemet aziránt, hogy az iskolaügyet szereteltel karolják fel, lankadást nem ismerő buzgósággal teljesítsék e részben kötelmeiket. — Különösen lelkészkedő papjaimnak, mint egyúttal iskoláink igazgatóinak és iskolaszéki elnököknek, a tanítókkal való közlés végett, a következő rendeleteket ajánlom figyelmükbe : 1. A vallás- és közokt. m. kir. Ministeriumnak jul. 17. 19,046 és nov. 6. 29,423 sz. alatt kelt leiratai értelmében, mindazon tanítók, kik L 68. óta alkalmaztattak, de képesítési okmánynyal nem bírnak, ha ezt egy év alatt meg nem szerzik, állomásaikról elmozdittatnak. Hívják fel komolyan, saját maguk érdekében, a netán ezen osztályba tartozó tanítókat, kiknek névsora egyébiránt az esperes urakkal már közölve van, hogy használják fel a bekövetkező évet a legnagyobb szorgalommal önképzésükre s rajta legyenek, hogy a képesítő vizsgát az év végéig mulhatlanul letegyék, mert ellenkező esetben a fenneinlitett magas leirat értelmében kénytelen leszek őket állomásukról elmozdittani. Figyelmeztessék "egyúttal említett I.
