Püspöki körlevelek 1877 (Szombathely, 1878)
— 3 — kát gyűjtenek és küldenek szent Atyánknak ; nem az ő fclgazdagitására, amire soha sem vágyódik és el sem fogadna semmit, hanem azon tetemes szükségletek fedezésére, melyek az egyetemes egyház kormányzásával együtt járnak, s a melyeket a mindenétől megfosztott Pápa viselni nem képes. Mi is megtehetjük ezt, kiki az ő tehetségéhez képest, ha csekélyebb mérvben is, mint ezt a szerencsésebbek teszik, de ugyanazon szeretettel. Ke kételkedjünk abban, hogy szentséges Atyánknak nem az adomány mennyisége szerez örömet, hanem a szeretet, melylyel azt gyermekei nyújtják. A plébános urak az ily szeretetadományokat f. é. május 10-ig küldjék be hivatalomhoz, hogy azokat rendeltetésük helyére annak idején eljuttathassam. De még azok sem lesznek szentséges Atyánk ünnepélyének örömeiből kizárva, kik neki egy íillérnyi adományt sem képesek adni. K végre ajánlom nekik, vegyenek részt az ünnepélyes Isteni szolgálatban, melynek jun. 3-án, Pünkösd után II. vasárnapon, székesegyházamban, valamint a plébániai és szerzetes templomokban megtartását ezennel elrendelem. E napon minden miséző áldozár köteleztetik a napi imák melleit a Pápáért kirendelt miseimát különösen az ünnepre vonatkozó szándékkal elmondani. A plébános urak azonfelül a szent mise végén kitett oltáriszentség előtt 3 Miatyánkot és Üdvözletét imádkozzanak hiveikkel egyetemben a Pápáért, kérvén az Istent, szüntesse meg szentséges Atyánknak, az egész Anvaszentegyházat is vele együtt sújtó szorongatásait, melyek miatt közelebbről is felemelté az egész világ előtt fájdalmas szavát: továbbá indítsa a kér. Fejedelmek szivét is részvétre Krisztus helytartója iránt, hogy azt. a miért mi imádkozunk, bölcsességükkel ők is előmozdítván a Pápának kormányzása békességes és akadálytalan legyen. A plébános uraknak, nem kételkedem, kedves feladatuk híveiket az ünnepély jelentősége és az abban való résztvevős módozatai iránt eleve kellőképpen felvilágosítani. IV. A m. kir. honvédelmi minister ur f. é. febr. hó 1-én 1442. sz. a. kelt intézvényével a honvédségre nézve megengedi, hogy esketési bizonyítvány — anyakönyvi kivonat— kiadása helyett, a honvédek nősülési eseteit, az esketés alkalmával az anyakönyvbe történt beírás után, a lelkészek az illető honvéd igazolványi könyvébe írják be az esketésre vonatkozó szabályszerű adatok pontos feljegyzésével, mely bejegyzés az ellenőrzési szemlék alkalmával az anyakönyvi kivonattal egyenlő erejűnek fog tekintetni. Miről az anyakönyveket vezető lelkész urak mihez tartás, s esetleg a házasulandó honvédek felvilágosítása végett értesittetnek. V. A Sasinek Fr. Y. által szerkesztett „Dejiny pociatkoz terajsieho Uhorska“ (Skalici 1868) és „Dejiny Drievnych Narodovna üzemi terajsieho Uhorskasostavil" (Skalici 1867-ben); valamint a Zaymus Gábor által szerkesztett „Ustavopis c'ili nauka o pravach a povimostách obéanskych" (alkotmánytan vagyis a polgári jogok és kötelességek ismerete) ez. tankönyvek a vallás és közökt. m. kir. ministeriunmak f. hó 12-ről 2505. és 3529. sz. a. kelt íntézvényeivel a hazai összes népiskolákból kitiltattak. Miről a lelkész urak azon hozzáadással értesittetnek, hogy ha netalán ezek valamelyike iskolájukba észrevétlenül becsúszott volna, azt haladék nélkül elkobozzák.
