Püspöki körlevelek 1861 (Szombathely, 1862)
rendeletek csak társadalmi tulajdonban álló házban engedélyeznek szolgálati lakást. Mivel pedig az egyházak az Alkotmányban rögzített elválasztás elve, valamint az Alkotmány 4. §-ának rendelkezései értelmében társadalmi tulajdon alanyai nem lehetnek, az egyházi lakások szolgálati lakásnak nem minősülhetnek. Az egyházi lakásokra a személyi tulajdonban álló lakásokra vonatkozó lakásügyi rendelkezések vonatkoznak, és az egyházi lakásokat hatóságaink épp oly védelemben részesítik, mint a személyi tulajdonban álló lakások tulajdonosait a tulajdonukban levő lakások tekintetében. Ezen túlmenően gondoskodás történt arról is, hogy az egyházi lakások tekintetében teendő minden lakásügyi intézkedésnél az állam és az egyházak közötti megállapodás szelleme érvényesüljön. Eszerint a lakásügyi hatóságok az egyházi célt szolgáló lakásokkal kapcsolatos minden egyházügyi intézkedés megtétele előtt az ügyre vonatkozóan a megyei egyházügyi főelőadó — mint az Állami Egyházügyi Hivatal képviselője — véleményét kikérik, s határozataikat ennek figyelembevétele mellett hozzák meg. — Amennyiben az egyes esetekben véleményeltérés támad, úgy kikérik az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének állásfoglalását. Ilyen módon a vonatkozó utasítás biztosítja, hogy az egyházi célt szolgáló épületekben esetleg feleslegessé váló lakrészek igénybevételénél az állam és az egyház közötti megállapodások szellemében járjanak el és figyelemmel van arra, hogy az egyházak munkájukat az Alkotmányban biztosított keretek között báborítás nélkül végezhessék. Ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy a jogos egyházi igények biztosítása mellett az általános lakáspolitikai intézkedések az egyházi lakások esetében is érvényesüljenek.” 2. „Építésügyi Értesítő 1961. II. 10. Az Építésügyi Minisztérium 14/1961. számú közleménye. Az egyházi személyek és alkalmazottak lakbérpótlék-fizetési kötelezettségének elbírálása. a) Ha az egyházi személy, illetőleg alkalmazott lakása személyi tulajdonban, illetőleg vallásfelekezet tulajdonában álló épületben van és az épület 1953. április 1. előtt épült, annak elbírálásánál, hogy az épületben levő lakás tanácsi rendelkezés alatt állónak vagy szabadrendelkezésűnek minősül-e, nem tekinthetők lakószobának az épületben levő, esetleg a lakással is összefüggő és a vallásfelekezeti szervezet elhelyezésére szolgáló helyiségek, illetőleg épületrészek az esetben sem. ha azok a lakószobára nézve meghatározott feltételeknek megfelelnek. A vallásfelekezeti szervezet elhelyezésére szolgáló helyiségeknek minősülnek a vallásfelekezeteknek a nyilvános istentiszteletre kizárólag és állandóan használt helyiségei, valamint az egyházi hatóságok épületeiben levő, kizárólag hivatalos célokra szolgáló helyiségek. Az egyházi hatóságok hivatali céljaira szolgáló helyiségnek tekintendők: az irodahelyiségek, könyvtárak, irattárak, üléstermek és az ezekkel összefüggő mellékhelyiségek. Az egyházi személyek és alkalmazottak javadalmazásához tartozó, lakásul szolgáló helyiségeket számításba kell venni annak elbírálásánál, hogy az épületben levő lakások személyi tulajdonban álló tanácsi, vagy szabadrendelkezésű lakásoknak minősülnek-e. b) Ha az egyházi személy, illetőleg alkalmazott lakása személyi tulajdonban levő tanácsi rendelkezés alatt álló, vagy társadalmi tulajdonban levő épületben van, a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából nem vehetők számításba a lakással összefüggő és a vallásfelekezeti szervezet elhelyezésére szolgáló, egyébként a lakószobára megállapított feltételeknek megfelelő helyiségek. Az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vita esetében a megyei egyházügyi előadó véleménye alapján kell eldönteni, hogy a lakószobára megállapított feltételeknek megfelelő helyiségek közül melyek azok, amelyek a vallásfelekezet elhelyezésére szolgáló: helyiségnek tekintendők és ennélfogva a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából figyelmen kívül hagyandók.” 615/1961. szám. Nyári kántorképző tanfolyam. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Püspöki Kar az idén is megrendezi Országos Nyári Kántorképző Tanfolyamát Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben (V., Eötvös L. u. 7.). Időtartama: június 26-tól július 31-ig, teljes napi elfoglaltsággal. A tanfolyam hármas tagozatú: előkészítő, I. és II. évfolyam, melynek sikeres elvégzése után képesítővizsga tehető és országos érvényű oklevél nyerhető. Jelentkezhetnek kifogástalan előéletű férfiak és nők, betöltött 16 éves kortól 45 éves korig, akik legalább az általános iskolai 8. osztályú végzettséggel rendelkeznek és hivatást éreznek a liturgikus egyházzenei szolgálatra. A tanfolyam mindegyik tagozatára kinek-kinek saját főpásztora ad engedélyt a részvételre. Felvételi kérvényét legkésőbb június 1-ig saját egyházmegyei Főhatósághoz kell beküldeni. Mellékelve a plébános (lelkiatya) ajánló sorait a kifogástalan katolikus élet igazolására. Akik püspöküktől engedélyt kaptak, felvételi vizsgára jelentkezhetnek június 26-án reggel 8 órától. Jelentkezéskor be kell mutatni: 1. személyi igazolványt, 2. keresztlevelet, 3. utolsó iskolai bizonyítványt. A II. évfolyamra a felvételi vizsga ugyanaz nap délután 2 órakor kezdődik, amikor be kell adni az írásbeli házi feladatokat. A felvételi vizsga anyagáról válaszbélyeg beküldése esetén részleges tájékoztatót mindenkinek készséggel küld az Igazgatóság (Bpest, V., Eötvös L. u. 5—7.). Tandíj 150 Ft. A képesítő vizsgadíja külön 100 Ft. Lakásról és ellátásról mindkét nembeli hallgatók maguk kötelesek gondoskodni. Szükséges felszerelés: Szent vagy Uram . .. orgonakönyv, Hozsanna ima és énekeskönyv, Harmonia Sacra, Nagyheti Szertartások, Temetési Szertartáskönyv, rendelkezésre álló preludiumos könyv, Irsai—Ágócsi— Szőnyi aisóíoku szolfézs, I. illetve II. kötet. Ajánlatos hozni gregorián-kótás Usuálist és Magyar Missálét. 616/1961. szám. Kórházi beutalások rendje. Általános a panasz, hogy a kórházi ápolást igénylő papok nagyon hiányosan terjesztik elő kéréseiket. Azért alább részletezem az előterjesztéshez szükséges adatokat: 1. a beteg neve; 2. életkora, foglalkozása; 3. pontos lakhelye; 4. a betegség neme, a beutalási javaslat; 5. a beutaló orvos neve, rendeiőhelye, körzetének száma. — Ha ezek az adatok rendelkezésre állanak, akkor a Budapesti Központi Ágynyilvántartó előzékeny készséggel helyezi el a beteget. Vannak külön szakintézmények (reumatikus, izületi, tbc, ideg-kezelések, stb.), melyek nem tartoznak a Budapesti Központi Ágynyilvántartó rendelkezése alá. Ezekbe a beutalást fenti adatokkal (a beutalási javaslat két példányban) az illetékes körzeti vezető főorvos intézi, kihez közvetlenül kell fordulni. 617/1961. szám. Egyházi épületekkel kapcsolatos bármilyen munkálatokra előzetes engedélykérés. Üj egyházi épületek létesítéséhez, vagy a már meglévő épületekkel kapcsolatos bármilyen restaurálási, villanybeszerelési, vagy egyéb továbbfejlesztési munkálatokhoz az eddigi gyakorlatnak megfelelően az — 6 -
