Püspöki körlevelek 1854 (Szombathely, 1855)

Az ájtatos alapítványok kezelése körül megtartandó

utasítás.

Az ájtatos alapítványok nevezete alatt jönnek mind azon adományok és hagyományok, mellyek templom, kápolna, kereszt, sz. szobor, egyházi öltözetek, vagy bútorok fentartása, misék elmondása, lytániák vagy más vallásos foglalkozások elvégzése végett örök időkre tétetnek.

Miután az ájtatos alapítványok kezelése azok természeténél fogva az egyházat illeti, és a fárákban szigorú felelet terhe mellett a plébánosokra és a plebánosi helyettesekre bizatik, ezen terhes kötelesség pontos teljesithetése végett a sz. szék czélszerünek tartja a kér. alesperesekhez, plébánosokhoz és helyettesekhez a következő jelen polgári és egyházi viszonyok által igényelt utasítást kiküldeni.

1- ször. Ezen körirat vétele után minden plébános és helyettes a kezelése alatt lévő ájtatos alapítványi tőkéket az alábbi rovatos minta szerint 3 példányban lajstromba foglalja. Minthogy pedig az alapítványi tőkék vagy olly neműek, mellyek az alapítvány részére kamatozva gyümölcsöznek, p. o. a templom vagy kápolna ingatlan javaiból szerzett tőkepénzek, úgy szinte valamelly templom, kápolna, sz. szobor, kereszt, olaj, gyertya, s a t. fentartására szánt alapítványok, — vagy pedig ollyanok, mellyek kamatai az alapító által kitűzött szolgálatot teljesítő plébánost vagy plebánosi helyettest illetvén az alapítvány részére nem gyümölcsöznek, azért a rovatos összeírásban úgy különböztessenek meg, hogy a gyümölcsöző tőkék folyó számokkal megjelölve egymásután írassanak, az alapítvány részére nem gyümölcsözők pedig újonnan kezdődő folyó számokkal megjelelve következzenek. Ha valamelly alapítványnak több tőkéje, illetőleg kötelezvénye volna, egyenkint beírandó. Valamellp alapítványt őszintén be nem vallani sőt talán el is tagadni szigorúan tiltatik.

2- or. A kér. alesperesnek kötelességül tétetik , a plébánosok vagy helyettesek által készített összeírást a következő templom számadása alkalmával az eredeti alapítvány és adós levelekkel egybevetve megvisgálni, s ha kellőnek találja a plébánossal együtt mind a három példányt aláírni, egy példány a plébániában, másik az alesperesnél maradván, harmadik az egyház megyei hivatalhoz leszen beküldendő.

3- or. Az alapítványi pénzek a lehető legbiztosabb helyekre a felvevő költségén leendő betáblázás feltétele mellett adassanak ki; a melly alapítványi tőkék eddig betáblázva nem volnának, azok betáblázása eszközöltessék. A betáblázás mellett ezután kiadandó tőke pénzekről a bírod. T. K. 994. §-a szerint csak 5 pft. kamat követeltethetik, 1853-dik Majus l-ső napja előtt kiadott és a jövőben betáblázandó tőkepénzekről kötelezett 6-tos kamat jövőre is érvényes marad. Az adóslevelek szerkesztésénél pedig figyelmeztetnek az illetők, ha az adós levél egész terjedelmében nem az adós fél által iratik le, két írni tudó tanúnak aláírása is megkivántatik. A plébánosoknak a templom és egyébb alapítványi pénzeknek kölcsönbe vétele a magok részére a sz. Szék engedelme nélkül, valamint eddig úgy ezentúl is mindenkorra tiltatik.

4- er. Minthogy a birodalmi polgári törvénykönyv 1480-dik g-a és a 80-dik sz. alatt hozzácsatolt függelék szerint a három évig be nem szedett vagy legalább nem követelt kamatok elévülés alá esvén többé nem követeltethetnek, különösen figyelmeztetnek a plébánosok és helyettesek, hogy a kezelésűk alatt lévő mindennemű ájtatos alapítványi pénzek kamatait évenkint pontosan beszedjék, a késedelmes fizetőket pedig a kamat fizetésre évenkint felszólítsák, éspedig olly móddal, hogy a történt felszóllitás, ha szükséges lenne, a törvény előtt is bebizonyítható legyen. Ha valamelly alapítványnak még 1853-dik évi Majus l-ső napja mint a birodalmi törvénykönyv életbeléptetése előtti időre járó több évi kamatai lefizetve nem volnának, azok beszedése vagy törvényes biztosítása az előadott mód szerint eszközöltessék. Ha valamellyik kezelő az előirt óvatossággal nem él, a történlhető veszteségért felelőssé tétetik.

5- ör. A plébánosok és helyettesek a templom, kápolna, szobor, vagy kereszt tatarozására, kijavítására vagy az Isteni tisztelet egyéb szükségeire az illető alapítványi pénztárakból a sz. Szék engedelme nélkül csak 10 pftnyi kiadást tehetnek. Midőn pedig ennél nagyobb összeget igénylő kiadás engedelméért folyamodnak, az érdeklelt alapítványnak vagyon áliapotját, kötelezvényekben és készpénzben, úgy szinte évi bevételeit is pontosan kitegyék, és szakértő által készített költségvetést is bemutassák, hogy a sz. Szék a létező vagyon és a kívánt költség közti arányt látván az engedelem adásban magát tájékozhassa.

6- or. A plébánosok és helyettesek a reájok bizott alapítványi pénzek kezeléséről évenkint számot adni kötelesek lévén, minden kiadásaikat ha szükséges a sz. Széktől nyert utalványozás elölmutatásával, az illető mesteremberek, kalmároknak a kifizetést tanúsító árjegyzékeivel vagy illő bélyeggel ellátott nyugtákkal igazolni tartoznak.

7- er. A templom és egyébb ájtatos alapítványok bevételéről és kiadásáról vezetett számadás egy könyvbe irathatik ugyan, de nem ugyan azon lapokon egymás után egybe zavarva, hanem minden külön czélu alapítvány számadása külön és távolabb helyre irassék, és mintegy különválva kezeltessék; az alapítvány értékének folytonos tisztában tartása végett, valamint a bevételek úgy a kiadások is a számadási könyvben azonnal feljegyeztessenek.

8- or. A kerületi alesperes az eddigi gyakorlat szerint a kegyur vagy megbízottja és a templom atya jelenlétében a templom vagyonáról vezetett számadásokat évenkint megvisgálja, s ha a számadási könyvben a bevételeket rendesen feljegyezve a kiadásokat kellő nyugtákkal igazolva, a netalán fenmaradott pénzösszeget a pénztárban hiánynélkülinek és igy a számadást helyesnek találják, azt helybenhagyás jeléül aláirjaft és pedig az eddigi szokott mód szerint az alesperes, plébános, a jelen volt kegyur vagy megbízottja és a templom atya. Ezen számadásnak a plébánosok és helyettesek által a szokásos minta szerint készített és az említett személyek áltat aláirt kivonatát két példányban az egyházmegyei hivatalhoz legalább Februar hó végéig beküldeni az illető számvevő alesperesnek kötelességévé tététik. — Továbbá a templom számadás alkalmával szinte