Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged

1943. október 26.

AZ EKKULCSI HEVELES FELADATAI- Gondolatmenet. -Korunk minden hatalmas iramú technikai kultúrája mellett sem vitte előbbre a lel kék finomodását, erősbödését és boldogulását. Újkori kultúránknak minden fénye és gaz dagsága mellett olyan sötét árnyoldalai is vannak, hogy amig ezek meg nem szűnnek, egészében mindig szegény, Ínségesen szegény fáikul túra marad. "Ússzeszorul az ember szive, - mondja Michelet francia történetiró - annak láttára, hogy korunkban minden haladásnak indult, csak az erkölcsi erő nem gyarapodott."

Mi az erkölcs? A szó első jelentése összeesik a szokás fogalmával; a német pl. a Sitte szót használja mindkettő kelölésére, éppúgy mint a latin /mos, mores./ Ebben az értelemben erkölcs jelenti az egyéni természetből, illetőleg a szabad akarattól függően szerzett hajlandóságból eredő, azonos irányú emberi cselekvések gyakori ismétlődését. Alkalmazott értelemben sokféleképpen használják. /Erkölcsös, erkölcstelennek mondjuk apt is, ami az erkölccsel összefügg, ami azt előmozdítja vagy gátolja stb.

Pl. erkölcsös /erkölcstelen/ öltözet, könyv, színdarab, törvény, hely, társaság, szórakozás stb. Keresztény erkölcs, pogány erkölcs; durva-, finom; világi, /// vallásos stb. erkölcs./

Addig, mig az erkölcs fenti meghatározásig eljutott, hosszú utat kellett megtennie. Pejlődéstörténetével azonban e helyen nem foglalkozhatunk.

Tárgyalásunk alapja a valláserkölcs, amely tanterveinkben is szerep.el. E szerint erkölcs jelenti a szabad akarattal végrehajtott emberi cselekvések összeségét, szoros vonatkozásban az Istent mint végcélt szem előtt tartó eszes emberi természetre, mint zsinórmértékre. Tehát nem pusztán az emberi természet követelményeinek megfelelő cselekvésmódot jelent, hanem valamely összefüggést is a legfőbb törvényhozóval, akinek törvényeit követni annyi, mint saját létünk végcélja felé igazodni.

Erkölcsi nevelés a cselekvésnek az az iránya, melynek célja az erkölcsi jellem kialakítása. Három lényeges részt különböztetünk meg bennes célt, eszményt és eszközt Magában az eszményi jellemben 4 fővonást különböztetünk meg: alapja az igaz, hü lelki ismeret, lényege az erős, kitartó akarat, kiegészítője a jó szív, betetőzője a jó modor, a fegyelmezett élet. Mindezekhez a természetes vonásokhoz járul még a keresztény ség természetfölötti tényezője: az élő hit, a szilárd remény, s az isteni és felebará ti szeretet.

Az iskola erkölcsi nevelésének célja tehát az erkölcsi eszmék, törvények és normák megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal, úgy hogy cselekedeteikben hozzájuk al kalmazkodjanak. E célkitűzésből természetszerűleg folynak a nevelői feladatok is, min pl. az erkölcsi tanítás, erkölcsi érzület nevelése, és az erkölcsi cselekedet. Ezekhe

hozzá kell vennünk még a természetfölötti segitőerőt, az Isten segítségét is.

Az erkölcsi nevelés sorrerldje azonban nem igazodik a logikai rendhez, tehát nem

tanítással kezdődik, hanem a tekintélyen alapuló cselekedetekkel, jó szokások kialakitásával, hiszen a polgári iskolába lépő tanuló alig kénes még az erkölcsi jó megfónto-