Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1942. december 1.
- 3 -viza^ljuk, ezt csak sajnálnunk lehet, A szociális-érz é are nevelés /közben esztétikai élmények/ sőt az erkölcsi nevelés hathatós segítője lehet é“s a gyermekek megfigyelését is érzékenyebbé teheti. Egészen természetes, hogy csak tökéletes műalkotásokat sz ‘aniélt etünk '/iskolában és azon kivßl, /képtárakban, múzeumokban/. A műalkotások ismertetésének módszeres lépései egymásra épülnek. 1. / A néma szemlélet, /hagyjuk hatni a müvet/; 2. / a gyermekek megnyilatkozása,/ezt vez éti, irány it ja a tanár, tehát ez a tulaj do nképeni tárgyi elemzés;/ 3. / esztétikai elemzés és lélektani hatás; 4. / a szép tudatos látása. A polgári iskolában az alapvetés történhetik meg az esztétikai neváLés terén, 10-14 éves gyermekekkel a fenti lépések közül csak az első kettőt tehetjük meg. A többi tárgyakra is utalva, a raj ztanitás is megnő jelentőségében, hiszen a rajztanár célja nem csupán a kézügyesség fejlesztése, hanem a a "műhelytitkokba* As az ő szakavatott vezetésével pillantanak a gyermekek. A vonal, a sz in, a szerkezeti elemek értékelése, a fény és árny játéka: a szépérzék elsőrendű nevelője. A kézimunka -tanításnak az Ízlés fejlesztése a legfontosabb eredménye s azzal, hogy a magyar népművészet kincsestárába vezeti el a gyermekeket: a nemzeti önérzet erős hatású fejlesztője. A nanzeti és faji lélek e nagyszerű mrlhrészi megnyilvánulásait megismerve és szépségeit értékelve, maga is kedvet kap hasonló alkotásokhoz s igy piciny láncszeme annak a folyamatos alkotásnak, amely leginkább őrzője nemzeti sajátosságainknak. Ebben a vonatkozás ban hasonlót mondhatunk az ének tanításáról is. Esztétikai szempontból kedélynevelő és szépérzést keltő hatása roppant értékes. Az ének és a zene kitünően felhasználható más órákon is ép»?n az esztétikai érzelmek felkeltésére, A tar mész e tr aj z az. észt. nevelés terén hálás feladatot teljesít, “amikor feltárja az örök szépsége^ végtelen birodalmát", a
