Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1942. október 1.

a száj , a szem után a kezet foglalkoztatjuk, Az óra elején a táblára irt házi feladatot közösen javítjuk. Az óra folyamán az új szavak felírása után a lehetőség 'szerint ugyancsak iratunk. házi Írásbeli feladatot jól előkészítjük. A megoldásra útmutatást adunk. A feladatokat a tanulók én-jével hozzuk személyes vonatkozásba, hogy ezáltal lelki igényük legyen a kifejezés. így szívesen Írnak tanulóink, különösen ha nem terheljük túl őket. Keveset, de jól végeztessünk!

A német nyelvtanításban egyesek a beszédkészség elsajátítását, mások az.olvasott szöveg vagy az írás megértését tartják fontosabbnak. Ezek azonban szorosan egybetartoznak. A mi körülményeink között mégis jelentőségre a szóbeli nyelvtudás a fontosabb, de a többi sem hanyagolható el.

Az új nyelvtanitási mozgalmak a tanítás élénkítésére felhasználják a rádiót és a gramofont is. Ezekből sok előny származhat, de az élő szót, a tanárt teljesen soha sem helyettesíthetik.

Különös érdeklődéssel fordul a mai nyelvdidaktika és énekhez, amelynek élénkítő, kedvet teremtő szerepét mindinkább felismerik. Ezért a tanítás különböző fokán elővesszük. A tanulók igen nagy örömmel énekelnek. Csak úgy sugárzik ilyenkor az arcuk. Átélik és átérzik a dal mondanivalóját', hangulatát. Sajnos, mikért erre Lux Gyula is hivatkozik, hiányzik eddig magyar iskolákban használható, alkalmaknak, tárgyköröknek és életkoroknak megfelelően elrendezett német népdal vagy tanulóifjúságnak szánt énekgyüjtemény,

Utoljára hagytuk, de csak a kiemelés végett a német nyelv tanárának szerepét. Jól tudjuk, milyen fontos tényező minden tárgynál a tárgy tanítójának az egyénisége. Talán nem túlozunk, ha a német nyel nél ezt különösen fontosnak tartjuk. Azt a kis félénk, tiz éves gyerme két megnyerni, érdeklődését állandóan fenntartani, egy 'más szellemi világba bevezetni nem kis feladat. A német nyelv legyen élénk, vidám lelkületű, őrizzen meg magában mindvégig valami örök gyermekit. A jó pshichológus és pedagógus szemével nézze a gyermeket és tudjon vele bánni. Szeresse a gyermeket, szeresse a hivatását és a tárgyát, mert ezzel nehéz munkáját megkönnyíti, további magának és a reábizottaknak is sok lelki örömet szerez. Lélekkel tanítson és önátadással foglalkozzék tanítványaival. Különben itt nem á jé tanácsokon, harem a tanár egyéniségén fordul meg rairtden.

Ezekben mutathatunk rá a mai német nyelvtar.itásban érvényesülő főbb szempontokra. A tárgyat nemcsak ilyen rövid beszámoló