Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
" a kialakítása a feladata, hanem ennél sokkal több, a viszonosságok és hatások megéreztetáse is. E magasabb szempont megkívánja, hogy a szemléltetés eszközeiben minél változatosabb, az érzékelés útjaiban minél sokoldalúbb és alaposabb, hatás tekintetében minél erősebb, zavartalanabb és tisztább /itt külső feltételek a tökéletes eszközök, a belső feltételek a ifchnikai eljárás jósága és a tanuló figyelmének koncentrálása/, legyen, továbbá, hogy a különböző eljárási módokat /pl. homokmunka és rajz, rajz és térképszemlélet stb./ egy táj tanításánál mindig összevessük azért, hogy a kialakítandó képben egyetlen fontos vonás se maradjon elszigetelten. De ezenki% vül még az is fontos, hogy a különböző tájak vonásait összehasonlitás végett mindig állitsuk egymás mellé. A munkában a tanuló mindig cselekvőleg vegyen részt. Ezt nemcsak a figyelem és érdeklődés fenntartása, hanem a fizikai és lelki készségek kiművelése is megköveteli. Nemcsak tanítunk, hanem nevelünk is. Az alaki képzés is szerepet kap, melynek egyik legfontosabb célja a gondolkodás készségének nevelése. A földrajzi képzetek anyaga erre alkalmas. Az alaki képzés kérdésese vezet el minket a belső világ körében megalkotandó lelki szemléltetés területére, melyben a tudás, a munkakészség, az akarat, a következtetés ás Ítélőképesség, a kombinálótehetség s nem utolsósorban a képzelet nagy szerepet játszanak. A tanuló 10 éves kora után már hajlik az okozati összefüggések keresésére és megértése felé és mivel a földfelszín élete számtalan, de ezek között több nagyon fontos tényezőnek a viszonossága, egy olyan összmüködési folyamat, mint az emberi szervek működése és egyensúlya, a tanár legfőbb feladata az, hogy a tanulóban ilyen irányú meglátásokat is fejlesszen. Ez a belső szemlélet tehát a földrajzi tájat kapcsolataiban látja, és ismeri ebben minden fontosabb tényező szerepét. Enélkül tehát nincs megértés. Az egyes tényezők ismerete és elraktározása csak termászetrajzi, geológiai és néprajzi muzeum, esetleg szabatos felírásokkal és sok anyaggal. De nyilvánvaló, hogy a muzeum messze áll az élettől. Az életjplasztikus és változó, mert erők munkálják. A belső szemlélet ebbe a folyamatba való beleélést jelentene, mely egyben történelmi szempontot - természetit és emberit egyaránt - kivan a törvényszerűségek felfogása mellett. Azt kell megéreznie a tanulónak, hogy ami van, az nem olyan volt és nem ollyan lesz, mert semmi sem lehet változatlan változó hatások közepette. A lelki szemléltetés körébe vág a tanár színes tájleirása, mely a tanulók elképzelését helyes irányba tereli. A viszonyok érzékeltetésében nagy hasznunkra szolgál a menynyiségi adatok grafikus összehasonlító bemutatása, mely sokkal értékesebb mint egyes számadatok közlése. Ez utóbbi a gyermek számára
