Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1941. március 28.

illusz,hálására szolgálnak. Az ilyen leckék sokkal elevenebbek, közvetlenebbek és élethübbek. Többet képesek kifejezni, mint a képekhez rögzített leckék. Minthogy kép is van melléklelve, ez lehetővé teszi a képszemlélet előnyeinek kiaknázását, anélkül, hogy egyoldalúvá és unalmassá válnék.- Ez a képszemlélet csak egy mozzanatot, még pedig a legjellemzőbbet tártalmazza, tehát egyfelé koncentrálja a gyermekek figyelmét s beszáltetésre épp olyan alkalmas, mint az előbb említettek, sőt közelebb áll az élethez.

2. A képszemláletnél sokkal elevenebb szemléltető eszköz maga a környezet, főlegfpedig a künn zajló élet. Az e fajta szemléltetést séták, kirándulások alkalmával gyakorolhatjuk, amikor

a gyemnek a könyvtől egészen elkülönülve, pusztán az elsajátított nyelvtudásra támaszkodva önállóan, saját erejéből beszélheti el azt, amit lát.

Az ilyen sétákat egy-egy tárgykör elvégzése után rendegenv s az elvégzett anyag körében beszéltetem a gyermeket ott künn az utcán, vagy a szabad természetben. Ez az igazi próba, ez mutatja meg, hogy a nyelv nem könyvtudás, hanem igazi gyakorlati ismeret.

3. Ezzel rokonfaju szemléltetés a dramatizálás, azaz valamely ismert tárgyról való párbeszédes jelenet rögzítése. Ilyenek pl. állatmesék szereplőinek megszemélyitése, vagy az életben gyakran előforduló párbeszédek lefolytatása pl. vásárlás, utazás, szinház-, mozijegyek váltása stb.

4. A szemléltetéshez tartozik néha az éneklés is, melynek hangulati s érzelemre való jelentőségét nem szabad lebecsülni.

5. A nyelvtan körében a példamondatokon túl nagyon hasznos szemléltető eszközök bizonyos világosan áttekinthető táblázatok, melyeknek gyakori szemléltetése nagyban hozzájárulhat valamely nyelvjelenség gyakorlásához és megrögzitéséhez. Ilyenek pl. igeragozási-, főnév-, melléknév ejtegetési táblázatok, elöljárókat feltüntető táblázatok stb."

g/ Udvarhelyi Károly, a földrajz szakvezető tanáiw a következőket mondotta:

"A fogalmakhoz vezető ut a tapasztalati tényezőkből indul ki ás innen vezet az elvontakhoz. A földrajznak, mint iskolai tárgy nak a tárgykörébe tartozó anyag legnagyobbrészt a tapasztalati világba tartozik. A tapasztalati világ mindenesetre a legelső és legfontosabb, ha nem is egyedüli forrása a földrajzi ismereteknek. A földrajz\ tárgykörét az ember életterének a jelenségei alkotják. Ennek az élettérnek a jelenségei a gyermeket már az iskolaköteles kor előtt elég számottevő tapasztalati anyaggal és fogalommal lát-