Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
ahol a "beszédes kövek" sokszor többet mondanak és az emlékek ékesebben szólanak, mint a tanár, egyébként jó, de csak a tanteremben elhangzott előadása. Ezeket a "beszédes köveket" is a tanárnak kell megszólaltatnia, hogy a gj^ermekek megértsék és a kirándulás élménye és hangulata megteremje értékes gyümölcsét. Szeged helytörténeti emlékekben nem túlságosan gazdag, de a Múzeum és egy-két megmaradt emlék mégis nyújt lehetőséget*. arra, hogy tanítási módszerünket színesebbé, élménytadóvá és így eredményesebbé tegyük. si módunkat építhetjük, s noha ez a maga konkrét valósagában nem is valósítható meg a történelemtanár munkásságában, a tárgy épen a témák sokfélesége miatt annyi egyéb lehetőséget nyújt, hogy azoknak felhasználásával a történelemtanár is célhoz érhet." kezőket mondotta: "A szemléltetés eszközei: cselekvés, a környezet tárgyai, más könnyen behozható és szemléltető tárgyak, képek, taglejtések, hangsúly, táblára irás, vázlatos táblai rajzok, belső szemléltetés. Cselekvések szemléltetése főképen az első osztályban történik. Egyrészt ott van rá a legnagyobb szükség, másrészt a legtöbb lehetőség is. A tanulók az egyszerű cselekvéseket tanulják: sitzen, gehen, stehen, kommen, laufén, werfen, schreiben, wischen, stb. Ezeket az iskolában is könnyen lehet szemléltetni. A felesleges magyar beszéd helyett a tanár bemutatja a szóbanforgó cselekvést, közben németül mondja* mit csinál. A tanulók ugyancsak végzik a cselekvést és szintén németül mondják* mit lesznek. Először természetesen csak egyes szám első személyben, azután másodikban, harmadikban. Arra alkalmas cselekvésnél kettő vág;/ több cselekszik egyszerre. Tanuljuk a többes számot. Természetesen közben parancsok is hangzanak el, kérdések is. így ezzel a szemléltetéssel kát célt érünk el: megtanulják a cselekvést jelentő szavakat és a mellett megtanulják az ige ragozását a jelentő mód jelen idejében, sőt még a parancsoló módot is megtanulják és kérdezni is tudnak. tárgyak neveit is. Pl. a táblához, ajtóhoz, ablakhoz küldöm a tanulókat, elővétetem a ceruzát, tollat, füzetet, stb. Ezeknek a tárgyaknak a neveit először mindig egyszem megnevezéssel tanuljuk. De a megnevezés is mondatokban történik. Pl. Pás ist die Tafel. /Egyenlőin t ás karban./ A "szemléltetés" elve csak az egyik pillér, amelyre tanítáe/ Willing Gyuláné német nyelv szakvezető tanára a követ-A cselekvésekkel összefüggésben tanitjuk az iskolában levő PWlSQRAD Mtüíj;! LEVÉLTÁR
