Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
fi A nyelvi oktatás alapvető elve a szemléltetés. Ennek megfelelően nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesirási jelenségeket gyakorlati utón, a tanulók tevékeny közreműködésével, azaz beszélve, Írva, fogalmazva sajátíttatjuk el, mégpedig sok egynemű példa segítségével. A példák lehetővé teszik a bennük megnyilatkozó törvényszerűség, vagy szabály tapasztalati utón való elvonását. Belőlük a tanulóknak kell a kívánt nyelvi tényt felismerniük és'megállapitaniok. A nyelvi jelenségeknek szmléletes, tapasztalati alapon vac 6 megismerésé nyomán könnyű, munka a begyakorlás és alkalmazás. A szemléltetés általában mondattani alapon történik, mégpedig elemző és építő eljárással. A mondatelemző módooly mondatok vizsgálatával foglalkozik, melyekben a kívánt nyelvi jelenség benne van; a mondatépitő eljárás oly mondatokra alapítja az ismert megszerzését, melyekben a kívánt nyelvi jelenség nincs meg, de belekivánkozik, ,pl. toWemondatoknak tárggyal vaiu kibővítése, vagy ellentétes jelentésű egyszerű mondatoknak ellentétes összetett mondatokká való összevonása. A szemléletesség kidomboritásának eszközei: a színes kréta /ceruza/ használata olyképen, hogy a mondatrészeket és a szófajokat a fajokat és a képzőket, valamint a kötőszókat meghatározott színnel huzzuk alá, továbbá a vonalas ábrázolások alkalmazása. Az utóbbiak különösen az összefoglaló áttekintést könnyítik meg. A helyesírás-gyakorlást a szem /másolás/, a fül /tollbamondás/, a halk kiejtés és az Írásmód megokolása /a szabály alkalmazása/ támogatja. A fogalmazás /még ha elmélkedő tárgyú is/, konkrét valóságokhoz fűződik, a növendék alkotó tevékenységét pedig külső szemléltetéssel /tárgy, táj, állat, esemény, stb. megfigyeltetése]^ és érzelmeket, hangulatot teremtő lelki ráhatással indítjuk meg. b/ Sáfrán Györgyi, a magyar nyelv szakvezető tanár a kitűzött tétellel kapcsolatban a következőket mondotta: "A magyar nyelv tanításában olvasmány és költeménytárgyalások alks.lmával a szemléltetés eszközének tekinthető mindenek előtt a bemutató felolvasás. A belső szemléltetés eszközeivel hozzuk közelebb a gyermekekhez költőink, Íróink életét s azt a kort, amely alakitó ) hatá’ssal volt művészetünkre. Szépirodalmi felddgozásokon keresztül próbáljuk élővé tenni őket. Dóczy Jenő: Képek Arany J. életéből, Mészöly Gedeon: Földiekkel játszó... stb. könyvek egy-egy részletének felolvasása szemlélteti a kort s e szemelvényeken át belőle emberien bontakozik ki a költc|s hátteret nyer 1-1 mű keletkezése is. Figyelemmel kisérjük pl. centenáriumnak alkalmával az újságokat, folyóiratokat, hogy íróink életéből szemléltetésre alkalmas mozzanatokat nyerjünk. Nem mellőzhetjük ebből a célból Íróink levelezését sem, /
