Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. március 28.
9yr k/ A VKM. Ur 78.069/1941. V. 4. ü.o. sz. rendeletével az iskola könyvtára részére a "Családi kör" c. folyóiratot az 1941. évre megrendelte. /50/1941. sz.a. leltárba vétetett./ Tudomásul szolgálnak. 4. Igazgató felkéri a tanári testület tagjait, hogy a mai módszeres értekezletre kitűzött: A szemléltetés módja és eszközei szaktárgyam tanításában, c. tételre vonatkozó előterjesztéseket megtenni szíveskedjenek. a/ Szántó Lőrincnek, a magyar nyelv szakvezető tanárnak a hozzászólása: " A magyar nyelv és irodalom tanításában sajátos szemléltetési módok érvényesülnek. A természetismereti oktatás tárgya a tanulótól kival álló, idegen világ része, azaz: jelenség, amelynek a tanuló csak figyelője, szemlélője, esetleg a jelenség előállítója. Ettől eltekintve semmi más közvetlenebb kapcsolat a növendék és a tanitás tárgya között nem állapítható meg. A beállitottsgának ez az esete: az idegen tággyal, vagy jelenséggel való foglalkozás a fenomenológiai beállitottság. E közvetlen életkapcsolatot nélkülöző, mesterséges beállítottsággal éppen ellentétes a tanuló viszonya az irodalEtrai olvasmányhoz. Ennek világát nem kivülről szemléli, hanem benne él az emberi lélek megnyilatkozásaival közvetlen életkapcsolatbaty, élményközösségbe jut. A természetismeret jelszava az objektivitás, az irodalmi olvasmányé a szubjektivitás, a magukra vonatkoztatott élet. Az irodalmi olvasmány az ember vagy%emzet sorsát tükrözteti, melynek a tanuló is tagja, részese. A beállitott3ágnak ezt a módját ergologiai beállítottságnak nevezzük. Az élményt a lelki szemlélet biztosítja, amely az analógiás beleélésen, a tanuló képzelőerején és illuzióképességén alapszik. E lelkiállapot megteremtése az olvasmány sajátos hangulatát és előadásmódját éreztető olvasás teszi lehetővé. A hangulatkeltés kiváló esz« köze az ének is. A lelki szemléltetés legmagasabbrendü foka az élményteremtés, s ez az irodalmi olvasmány segítségével gyakorlati nemzetismeretet, gyakorlati emberismeretet és gyakorlati szépismeretet közvetít. így válik az Írod. olvasmány öncélusága és önértéke mellett is a nemzetismeret, az emberismeret és az irodalomismeret /szerkezet, nyelv, előadásmód, stilus, versalak, műfaj, stb./ alkalmi szemléltető anyagává. A lcölső szemléltetés eszközei: térképek, képek, egyszerű vázlatok, készítmények.
