Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged
1941. január 30.
15 ha számon tartjuk, hogy hány magyar él a földön /felsőbb oszt./ Hol, mennyien tartózkodnak és miből élnek ott. A földrajz órákon van alkalom arra is, nogy a napi politikai események közül megbeszéljük és méltassuk azokat, melyek országunk életében is jelentősek. db az elméleti oktatáson kivül gyakorlati megoldása is van a problémának, az kicsiny és jelentéktelennek látszó utegyengetésből áll: az osztályokban s ezeken keresztül az iskolában kialakítani a testvériesség, az összetartozás gondolatát, egymás segítését, megbecsülését. A jó földbe vetett kicsiny magvak, majd az életben lombosodnak erős fává. A természetrajz keretében kukülönös tekintettel vagyok a hazai növények, állatok ismertetésére, elterjedésére, azok termesztésére, vagy tenyésztésével járó Haszonra, a kihasználhatóság fokozására." Jeges öándor, a természetrajz szakvezető tanára a következőket terjeszti elő: "Az élőlények és az élettelen anyagi világ tárgyalásakor minden kinálkozó alkalmat felhasználok annak igaz olására, hogy nem csfck nyelvében él a nemzet, hanem földjében és annak termékeiben is, mert a rajta lakó nép állandó szokására, erkölcsére, gondolkozására, egyszóval egyész lelkivilágára a természeti adottságok rányomják bélyegeiket. A biológiában és az ásv.óvegytanban is, mint a reáltudományok mindegyikében az értelmi nevelésre fektetem a fősulyt, mert vallom azt, hogy értelmi belátás nélkül mély és maradandó érzelmet keltái i nem lehet. y miután minden talpalattnyi földdarabban együtt van a természet a maga egészében, ezért a természetet mint egységes egészet ismertetem, uajnos, a még életben lévő ránt érv értelmében a természetrajz tanításában a rendszertani e Ív a domináló, de a készülő és rémüljük röviden életbelépő xanterv már az életközösségek alapján való természetismertetést Írja elő. Az életközösségek alapján va£
