Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1934-1939, Szeged

1939. április 20.

A középiskolai vegytan-tanítás célja megegyezik a polgári iskolai vegytan-tanitás céljával. A IV. és a VI. osztályban tanítják heti 3+3 érában.

A polgári iskola IV. osztályában a vegytanon van a hangsúly, a középiskola IV. osztályában az ásványtanon. Vegytani ismeretekről

csak annyiban lehet sző, hogy az ásványok vegyi összetételét és keletkezését megérthessék. Csak azokat az ásványokat és kőzeteket tanítják, melyek nemzetgazdasági és főleg talajtani szempontból fontosak. Azért foglalkoznak behatóan az ásványtannal, hogy az V. osztály biológiai anyagát talajtani ismeretek birtokában jobban elmélyíthessék. A vegytan alapos tárgyalása a VI. osztály feladata.

A tanítás módszerének alapvető elve, hogy a törvényszerűséget kísérlet alapján a tanulókkal kell megállapittatni. A sikeres kisérlet feltételei: a tanitást megelőző próbakisérlet s a tanulók figyelmének a lényegesre való terelése. A kísérleti eszközöket nem szabad a tanulók előtt összeállítani, mert aem az eszköz a lényeges, hanem az anyagi változás. Ezzel szemben a természettan tanításában £z eszköz is fontos /az erők tudománya/.

Nem az atomsullyal, hanem a vegyértéküséggel kell foglalkozni, mert a képletek és egyenletek ezen alapulnak.

Élettelen számadatokkal nem szabad a tanulók emlékezetét megterhelni; a fontos a kérdéses tárgy tulajdonságainak más testekével való összehasonlítása.

Az ásvány- és vegytan tanításában a tárgyi és alaki célnak egyformán kell érvényesülnie. Az alaki célról nem szabad megfeledkezni: "A megfigyelőképesség fejlesztése, a figyelemnek egy pontra való terelése, a lényegesnek elválasztása a lényegtelen kisérő jelenségektől, az egyes tulajdonságok vagy jelenségek jellemző jegyeinek a felismerése, a helyes Ítélőképesség kialakítása, az ok és okozati összefüggések megkeresése”- elsőrendű értékűvé teszik a vegytan tanitást.

A tanitás anyagának egyes veszélytelen részei munkáltatva tanitandók.

Összefoglalásul megállapítható, hogy a polgári iskola behatóbban foglalkozik az élő és élettelen világgal, mint a középiskola alsó tagozata. A polgári fiúiskola óraszáma 9, a leányiskoláé 8;