Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1934-1939, Szeged
1939. március 30.
- 5 -O r a polgári iskolában a földrajz méltó helyet foglal el. Viszont helytelen az, hogy a középiskolák II. osztályának anyaga túlzsúfolt. /Eu répa és az összes világrészek egy év alatt./ Az alapfogalmakat a középiskolai Utasítás szerint is a közvet len környezeten, a szülőföldön, anna.k jelenségein kell megtanítani. Ehhez kell kötni a térképismeret tanítását is. Az Előadó részletesen ismerteted az egyes osztályok tanitási anyagát, majd a módszerre rátérve megállapítja, hogy "bár igen értékes megállapításokat tartalmaz az Utasítás, nem fedi teljesen a logikus -ár» ismeretszerzés folyamatának fokozatait, ugyanis a szintézis, összegezés, melyet első helyen emlit, csak végső foka lehet az ismeretszerzés folyamatának. Az Utasítás fontosnak tartja a megértetést, a bevésést /összefoglalások alapján/, és megállapítja, hogy a módszer összehasonlító is legyen, értve a különféle tájak azonos jelenségeinek összehasonlítását. A térkép használatában a relativ magasságokat fontosabbnak tarja, mint a valóságos magasságokat, -helytelenül. A földrajzi nevekből minél többet említsünk, de keveset tanítsunk. Nem ad határozott irányítást, hogy mit kell tehát a sok névből kiválasztani. Külön szakaszban méltatja az Utasítás a jelenségek összekapcsolásának szükségességét, mind a természeti, mind az emberi jelenségeket, mert ezek a természetben is valóban összefüggnek. Ezt a mai földrajzi felfogás igen helyesen megköveteli. A polgári iskolában már hosszú évek óta követjük ezt az elvet eredményesen. Ez az eljárás biztosíthatja csak az okszerű földrajzi szemléletet, és politikai térre átvive, az egészséges állampolgári és öntudatos hazafiul nevelést. Az Utasitás a földrajzi szemléltetést részletesen ismerteti. Legfőbbnek tartja a természetben való szemléltetést. Ez a való élettér, a legvalószerübb képeket nyújtja. A polgári iskolai Utasításban és a módszertani irodalomban ez is régi elv, és ami a fontos, a gya-
