Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged

1930. november 11.

1.

ritja.Ilyenkor rajzol a gyerek tanáráról,vagy társairól torzkéyqk^t^ ilyenkor kereng a tanulók kezén a titkos üzenet.Ha a tanár szem^ $ajta, odanéz,de lelke a maga élményével foglalkozik.

3./á demonstrációs tanitás mellett még mindig a könyvtanulás a fontosabb rész,á tanulónak egyedüli munkája a szajkózás.Nem a természet jelenségeivel jut legbensőbb kapcsolatba,hanem a jelenségeket leiró és magyarázó szavakkal'. Kerschensteiner élesen rámutat,hogy van átvett és saját tapasztalaton alapuló tudás,van mechanikus és produktiv cselekvőképesség;az átvett tudás és a vele kapcsolódó mechanikus képesség önmagában is,az élet szempontjából is sokkal kisebb értékű az élményeken nyugvótudás ép a produktiv képességnél.Azt mondja Huxley : " a pusztán könyvekből származó ismeret a természettudományokban szégyen és eltévelyedés;valódi tudás csak a tényekkel való közvetlen érintkezésből eredhet.

A gyermekben megvan a hajlandóság,a vágy a tényekkel közvetlen érintkezésbe jutni : nem nyugszik,amig a tűz meg nem égette,amíg a kezeügyébe kerülő tárgyakat meg nem fogta,Ízlelte,játékának belsejét meg nem nézte.Miért oly nehéz a gyermeknek a házak fala,vagy pláne kerítés mellett elmenni anélkül,hogy kezét ne húzná rajta végig?Ez a hajlam még a io-15 éves korban,sőt azontúl is megvan.Ezta tényt a demonstrációs tanítás figyelembe alig voszi,célja elérésére fel nem használja.

4. / A demonstrációs tanitás igen kevá3 módot ad az akarat nevalésére^fejlesztésére és majdnem semmit a produktiv képesség serkentésére. Az oly feladat,mely valamely eszköz házi elkészítését kívánja, vagy az anyagiak,vagy a tanuló kézügyességét meghaladó foka miatt nem lehet általános.A munka pedig az iskola szempontjából csak akkor lehet módszertanilag helyes,ha általánosan kötelező.

5. / A demonstrációs tanitás mellett a tanuló önállóságát teljesen elveszti,mert a kérdve-kifejtő módszer kényszerű alkalmazása mellett a kérdések pórázát szokja meg,nemmondani többet,mint amennyit kérdeztek.A feleleteket kényszerítő és erősen korlátozó kérdések tömege mellett tehet-e a tanuló valamit önmagátdl?A körülöttünk és bennünk folyton működő természet soha nem intéz hozzánk kérdéseket,hanem a kérdéseket mindig mi intézzük a természethez.Meg kell tanulnia mindenkinek kérdezni helyesen,hogy helyes válaszokat tudjon kiolvasni a természet nem szavakban adott feleleteiből.

6. / A tanárnak pontos klappolásra beállított kísérletei azt a helytelen gondolatot rögzíti meg a tanulóban,hogy a tünemények megvizsgálása és a törvények levonása igen egyszerű munka.A faj súlyt kel megáliapitani?Nincs annál egyszerűbbik súlyt osztjuk a térfogattal és megvan.De hogy milyen nagy gonddal és hányszor kell mérni.amíg helyes eredményre juthatunk,arról fogalma sincs.Szinte beleneveljük a kicsivel nem törődünk gondolatát,a felületességet.Ha pedig a tanár kísérlete váratlanul nem adja meg a várt eredményt,pl.a levegő súlyát,hiába hozza fel a kísérlettel járó sok zavaró körülményt,a gyermek a nehézségeket nem ismerve,nem is hiszi el őszintén.Pedig de kellemetlen az az elfojtott tamáskodás,esetleg gúny!

Ezek és több más meggondolás vezetett arra a törekvésre, hogy a demonstrációs tanításon túl egy jobb didaktikai eljárást keressenek, a tanulókat mindjobban aktiv munkába állítsák a tanitás folyamatában, s Így a tanuló gyakorlatai által közvetlenebb érintkezésbe kerüljön a természeti tényekkel.

különösen Németország volt az,aholkialakultak,főként a magasabb fokon ,a tanulók laboratóriumi gyakorlatai.

Ennek érdekes nemzetgazdasági vonatkozásai keletkeztek.

A világháború okát általában a németek ipari és kereskedelmi előretörésének tulajdonitjak.Viszont ezt a kellemetlen versenyt az angolszász népek azzal magyarázták,hogy a németek oktatásügye fejlettebb volt,jobban szolgálta az élet gyakorlati igényeit.Erre az angolok ép amerikaiaknál megindulnak a nagy iskolareformok,csakhamar a németek elé korülnek,úgy hogy Hahn a következőket mondja: "Angliában azt hiszik,hogy a fizikai és kémiai tanitás módja okozza ezt a föllendülésl és okozza hogy Németország a világpiacon vetélytárssá lett.Meg vannak róla győződve,hogy a fizikai és kémiai laboratóriumi munka általános bevezetésével felülmúlhatnak bennünket ismét,és remélik,hogy csakhamar a kereskedelem és ipar terén is túlszárnyalhatnak bennünket.A messze tekintő angolokt természetesen úgy tekintik a mi tanítási törekvéseinket,mint még el nem ért mintaképet. Sajnos azonban nálunk ^Németországában nem elég érettek hozzá,,hogy ezt a. taktikát belássák és a deutsche Michel ostoba büszkeségében kényelmesen álmodozik és eltűri ezt a meg nem érdemelt,tehát alapjában káros dicséretet."

Ezen jelenségek beható vizsgálata arra a következtetésre lcényszeritetfce a németeket,hogy "fizikai és kémiai tanításunk jövőbeli feladata minden iskolában az,hogy a fizikai és kémiai tanitás alapját csak a tanulógyakorlatok alkothatják."