Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged
1930. november 11.
A. Amióta a természettudományok az élet sürgető követelményeinek engedve "bevonultak az iskolába,a fizika három nagy didaktikai állomáson haladt keresztül. Az első állomás volt az a didaktikai eljárás,hogy a szentirás egyes fejezeteihez.később más olvasmányokhoz is fűztek természettani megjegyzéseket,elmélkedéseket,majd ily természetű olvasmáé nyok önállóan is megjelentek az olvasókönyvekben.Hogy az anyag túl száraz ne legyen,sok monstruózitás és kuriózum talált helyet ez olvasmányok között,mint mainap a népszerű képes hetilapokban. Amikor a fizika és kémia^is önálló szerepet kapott az iskolában minden vonalon,átvette aztaz előadó formát,amely a humanisztikus tárgyakban volt joggal használatos.A tanár prelegált,közbe használta a táblát,krétát,szivacsot.Ez a dogmatikus vagy előadó tanalak, melyet gúnyosan "kréta-szivacs" didaktikának szoktunk nevezni. Lassankint belátják e módszer tarthatatlanságát,s uj irányt keresnek.Végleges lökést ad a továbbhaladásnak Crüger.Az fia fellépése óta általános követelménnyé válik,hogy a tanitás alapja a kísérlet. Crüger hármas követelményt állit fel:I./ a reáltárgyak természetéből folyó induktiv módszer.gondolkodás i folyamat bevezetését, 2. /célszerűen válasstott kísérlet legyen a tanitás bázisa,3./a levont következtetés,vagy törvény ne nyugodjék egyes kísérleteken,hanem a megfigyelt jelenséggel rokon analógiák felkutatása után állapittassék meg.Az egyes tanítási lépések tehát: l/kisérletek,2/analogiák,3/törvények. Idők folyamán ez a demonstráló,vagy kisérlettel bizonyító eljárás részleteiben módosult.fejlődött,úgy hogy 1894ében Ostermann és IVegener büszkén megállapítják, :'*a fizika -tanitás módszere elérte majdnem teljes kifejlődését és a leglezártabbnak tekinthető." Amint a történelemben nincs éles elválasztó vonal a kőkor és réz-,illetve bronzkor között,hanem a meglevő kőeszközöket használták még a bronzkorban is.épenugy megtaláljuk ma az iskolákban a régen elavult.minden kísérletet mellőző dogmatikus tanitást is a demonstráló tanitás mellett.Azt hiszem nem tévedek,ha azt gyanitom.hogy nálunk ma is túlsúlyban van a dogmatikus tanitás.Sok iskola van,ahol fizikai fölszerelés semmi,s a tanár ebben megnyugodva kísérletet soha nem mutat be,de sok oly iskola van,ahol a meglevő szertár dacára azta tanár nem használja,vagy kényelemszeretetből,nagymérvű /esetleg iskolánkivüli/elfoglaltsága. miatt,vagy mert az eszközök javításra szorulnak. Amely iskolában a több-kevesebb eszközt használják,ott is találunk beckelve egypár "kréta-szivacs" órát. Mindennek dacára ma már nem kell senkinek bizonyitgatni a kísérletek fontosságát,s minden iskolafajnál alapvető követelmény a fizikatanitásban a jól megválasztott kisérlet. Bármily tökéletesnek látták is,mint már említettem,a fizika tanitásának demonstráción alapuló módszerét,a fejlődés nem állott meg e ponton.Uj szellő,vagy nyugodtan mondhatjuk,vihar korbácsolja fel a megnyugodott vizeket.Mind több panasz hangzik el a demonstrációs tanitás ellen,s rég elfelejtett elvek,megállapításokra eszmélve,uj utakat keresnek. Ha a demonstrációs tanitás ellen felhozott panaszokból egy párat osokorba foglalunk,egyúttal az újabb eljárási módra is kapunk útmutatást. 1. / A legszebb kísérletet is a tanuló csak látja,vagy hallja.de a keze,teljes testi és szellemi énje nincs benne.Pedig régen Ismert tény,hogy a képzetek általában annál maradandóbbak,annál könynyebben reprodukálódhatnak,minél több érzék szerepelt létrejöttükben és minél több szál köti az énhez.Már Bacon megmondta :a természet minden igaz megismerése a tapasztalatok gyűjtéséből és célszerű,ügyes kísérletekből származik.Bizonyára nem úgy értette,hogy a mások kísérleteiből, hanem a sajátunkéból. 2. / A demcpjSt’rációs tanításnál passzivitásra lévén utalva a tanuló,lelki struktúrájának megfelelően cselekvési vágyának kielégítése kényszerként lép fel.s ját3zogatásra,beszélgetésre,firkálásra szó* \
