Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged
1930. október 11.
7 M r keretében változik át éIdénnyé,ott $yer kifojsac orőt.Tehát a szómagoltatás elhibázott dolog.A-szókat sohasem önmagukban,hanem mindig mondatba helyezve kell tanítanigézért fontos az egész mondatokban való felelés. Aat az elemi követeié at,hogy a kérdést mindig az egész-osztályhoz kell intézni, tudj a mindenki. A feleletet előbb egykét tanuló raonja el.,azután a kiejtés ellenőrzése miatt egy «-egy csoport, s végül az egész osztály. A karban váló beszéltetée különösen tömegtanitásnál nagy jelentőségű, mert alkalmat nyújt az egész osztály gyakorol tatására.De nemcsak a feleletek reprodukálására ha az mi lkat e® fel a* ösztályniunkát,hanem a kérdések feltevésére is.Pl.az egyik tanuló egy cselekvésBorozatot kap feladatul. Abban a sorrendben,ahogy ő a cselekvést végzi,úgy kiséri őt as oeztálykdtu-s kérdésekkel; nas machst du^chin gfhst dnfTc- at eh 31 dn?Wie 1st? otb.Vagy két csoportra osztom az 03ttálytiAz egyik kérdez,a másik fölei; a téma pedig ismét egy kihívott fin caalekménysorozsta.Sok ilyen variáció lehetséges a a tanár mindig azt a módot alkalmazza,amit a helyzet diktál.De a főtörekvés az legyen,hegy az érdeklődést és v. mnnkakedvet 1 állandóan-ébren tartami Ha as -érdeklődd 3 lankad, azonnal válasszunk más ‘formát .bálodig lebegjen azeiaünk előtt* a tanuló aktiv cselekvő se és a ,-V'MJj. Bsüak&közösaég. ;-A -:a Mööt még néhány-éffő r gr amitaílikáról. Adunk-e sesn előkészítő nyelv• oktatásban nyelvtani li«n of eteket? -Hegyne adnánk* hiesea beszélünk,vonaa*tcka-íl••‘áíkctünk 0 miút'-égS 'éítölueh »aendatst ■‘icoftdnnk^H^ri« van home nyelvtan, líér pociig ni ö * vált b sato sfen beend lünk. Mintán »seVbeti •*» gyakorlatokban a cáolokVés'akiinduló-pönt,tehát-a granmatike le ar, igét öleli föl élöŐÉorbán.Av 'SleŐmyclvt&nl-dnyagJtellát az igeragozás,eh.ee jakul néhány né IktilÖ she tétlen Vieiúnyss.'ó Ja- acirt'ée habon, az • egyes és ;többes szám ismerete éhVmelléknév használata/.Est a■ nyelvtani anyagot a féntöbilttttt' oBbl'okvdáhor oaatóí.’iiöi ’fűtve ott alkalmazva tanítjuk úgy, hogy a tanuló nem is iudjá,hógy faó^thyolvtnnt'tanul.Ebbon aS eljárásban is Gouln elgondolását küVőtji'k.aki minden'abstrsfceiót elvet *-a nyelvtan tahi táját is konkré t raódoh/G ' szöuli.Lböthétő élő nyelvioly&matokon Vezeti le.^ohát az igeragozást pl.a főnkti cselekvő «sorozatokat kísérő mondatokon gyákor Itatjuk be,agy hogy egyszerre csak egyetlen . ^ , nyelv tani forrna szerepel, mond j’uk tz első ozanélyü ige ala^/ich eitze, ich stelle,Ich gehe, stb./. Miközben az állandóan i nmét lód ő;!»'’ rag mechanikus módon bovéscdlk.Éppugy járunk el a más^lk gEemély igealakjával. oí i ') l i
