Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1979, Szeged
1979. május 10., rendes ülés
Vl> a közvetlen, de az intézményi demokrácia kérdéseinek többsége is a káderkérdésekkel összefüggésben vetődik fel, érvényesülésében pedig elsődleges és döntő szerepet játszanak a személyi feltételek /tanszék- és egységvezetők/. A közvetlen demokrácia általános követelményei érvényesítésének, egyes követelmények esetleges megsértésének fokmérője a szervezeti egységek és az egész főiskola munkahelyi légköre. a jó munkahelyi légkör alapja a szocialista módon értelmezett egyenlőség, a kölcsönös bizalom, a különböző kérdések, problémák őszinte, iryilt megtárgyalása, a kritikus és önkritikus magatartás, az eredmények elismerése, és megbecsülése , a hibák és azok okainak feltárása, következetesség a munkában és a követelményekben. Mindez az egyéni és kollektiv felelősség vállalása, az egyéni és intézményi érdek egyez- j tetése nélkül nem képzelhető el. --j 2/ A képviseleti demokrácia helyzete A főiskola oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak nagy száma /500 dolgozó, 1500 hallgató/ és szerkezeti felépitése /21 tanszék, hivatalok, gyakorlóiskolák, kollégiumok, 5 párt-, 5 szakszervezeti alapszervezet, közel 30 KISZ-alupszervezet stb./ nem teszi lehetővé, hogy minden dolgozó és hallgató közvetlenül vegyen részt az őt érintő minden döntés előkészítésében és meghozatalában, a végrehajtás ellenőrzésében stb. Ezt a jogukat választott képviselőkre ruházzák át, rajtuk keresztül gyakorolják demokratikus jogaikat, de képviselőiktől elvárják a rendszeres tájékoztatást arról, hogy hogyan éltek ezekkel a jogokkal. Ezért a képviseleti demokrácia egyik kulcs' kérdése a vélemények és döntések alulról felfelé és felülről a Főigazgatói Tanács, a főiskolai bizottságok, az intézményszintű ifjúsági parlament, a tanszéki értekezlet, a kollégiumi lefelé történő közvetítése. Főiskolánkon a képviseleti demokrácia fórumai, szervezeti keretei adottak. Ezek a Főiskolai Tanács, bizonyos mértékig St.sz. 1363/79 K.: 80 pld. Főigh.
