Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1979, Szeged
1979. szeptember 20., rendes ülés
- 8 -«Г в/ Hogyan látja az oktatói kar az egységes követelményrendszer lehetőségét? Mivel az elsőként felsorolt három vizsgálódási terület, illetőleg a másodikként emlitett hat kérdés szoros kapcsolatban van, indokolatlan lenne a továbbiakban három nagy témakörről, plusz hat szűkebb kérdésről külön-külön szólni* Az 1978* évi decemberi tanácsülés! anyag a vizsga szerepét az oktatás és nevelés folyamatában helyesen határozza meg* A jelentés utal arra, hogy a hallgatók minden vizsgára tételjegyzéket szeretnének kapni* Sz a kivánalom nagyon vizsgacentrikus, sőt osztályzatcentrikus irányban hat* Már pedig az általunk tanulmányozott irodalom egyértelműen és helyesen utal arra, hogy „a vizsgákon elsősorban a lényeges ismeretek és összefüggések megértését és ezek önálló alkalmazásának készségét ellenőrizzük." Ha pedig ez igy van, célszerűnek látszik a vizsgák előtt /nem a félév elején/ olyan tematikát a hallgatók rendelkezésére bocsátani, amely az oktatott anyagból a lényeges ismereteket és összefüggéseket tartalmazza* A tételcédulákra ezekből a kérdésekből olyan párosokat, vagy hármasokat kellene összeválogatni a tananyag fontosabb területeiről, hogy az egyes felelők közel azonos nehézségek elé kerüljenek* tapasztalatom szerint ez az eljárás eléggé elterjedt, véleményem szerint helyeselhető,mert a lényegesnek a lényegtelentől az oktatásban amúgy is megtörtént elkülönítése ezáltal megerősítést nyer, s főleg a gyengébb képességű hallgatóknak segítséget nyújt a vizsgára való eredményesebb felkészüléshez* természetesen a tétel csak vezérfonál, amelyből többfelé lehet ágaztatni a felelést, illetőleg feleltetést* tapasztalataink szerint a vizsgáztatások a tanulmányi és Vizsgaszabályzat ekőirásai szerint folynak, bár szakonként és oktatónként lényeges eltérések is mutatkoznak a kérdezési módszerekben és az érdemjegyek kialakításában. Ezek a különbségek nemcsak elfogadhatók, hanem gyakorta szükségszernek is. Gondoljunk pl* arra, hogy a tantárgy természetéből következően mennyire eltérő módon kell kialakulnia egy gyakorlati vagy szigorlati jegynek pl* a „rajzolás és festés", illetőleg az „analizis" cimü tantárgyból*
