Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. január 5., rendkívüli ülés
9. monyra érvényes, például nemcsak a pszicitológusra, aki a szalagmunkás Indokolatlan kifórasztáaónak ellenszereit kutatja, vagy nemcsak a szociológusra, aki ugyanezen munkások munkahelyi társas kapcsolatainak, azaz életük emberi fel töltésének lehetőségein fáradozik, hanem a művészre is, aki minden értetlenséget vállalva műhelycsarnokok falára akasztja ki képeit* A magyar nyelvtudományi szakirodalomnak sincs olyan alapja, amely végső soron ne a magyar nyelvközösséget s ezen keresztül ne magát az embert szolgálnál de ez a klasszikus tudomány bizonyos nyelvhelyességi vagy helyesírási szabályokon, némi származás történeti Ismeret terjesztésén túl nem nagyon talált közvetlen kapcsolatot a társadalmi élet mélyebb kérdéseivel* S amíg csak maga a filológus érezte és minősítette saját tudományát "a tudni nem érdemes dolgok tudományának", addig ez az állapot egy tudomány sajnálatos bélügye lehetett* Miéta azonban ez a közvetett társadalmiság iskolai vetülotében, a nyelvtanórákon is kevésnek bizonyult, a nyelvészet is elkezdte keresni értelmesebb lehetőségeit! hol vállalhat részt a mai, közös feladatokból* Nem kéllett sokáig keresgélnie! néhány évvel később ugyan, mint a modern matematika, de még időben eljutott az iskolába* Ha a modern nyelvtudomány közvetlen társadalmi hasznosságát kellene szemléltetnem jóindulatú érdeklődőknek, akkor a mindenki által ionért és használt Helyesírási Tanácsadó Szótár, az Értelmező Kéziszótár, kedvelt nyelvhelyességi kötetek és műsorok mellett bemutatnám azokat a munkaértekezleteket is, amelyeken akadémikusok, doktorok, kandidátusok életűk legpezsgobb vitáit vívják új tanterv új tankönyveinek koncepcióin* Saját munkám is ilyen fórumról indult* Tizenkét éve, 1966- ban tartottam "székfoglaló előadásomat*1 Budapesten, a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. Arra a kérdésre kerestem elvi választ, hogy van-e lehetősége a magyar nyelvtan című tantárgynak a személyiség fejlesztésére, a hátrányos szociális és nyelvi közegből érkezett tanulók felzárkóztatására* Ez a kérdés akkor még korántsem hangzott olyan nyilvánvalóan, mint ma; egy tekintélyes nyelvész vissza is utasította mondván, hogy mi feladatunk egy jé grammatika megírása, a többi már az iskolára tartozik* Nyelvtudományi közéletünk akkor még élő klasszikusa,- e -
