Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. december 21., rendes ülés
'4ZV. Megállapítható, hogy nem kollégista hallgatóink többsége szivesen élvezné a kollégiumi élet nyújtotta előnyöket, de ugyanakkor nem szivesen vállalná az azzal járó kötöttségeket« A nem kollégista hallgatók hatékonyabb nevelése ércekében szükség lenne főiskolánk különböző közösségi formáinak, szervezeteinek erőteljesebb fejlesztésére, hogy a nem kollégista hallgatóink is szorosabb, s nagyobb nevelési hatást biztositó közösségi kapcsolatok keretei között éljenek. A nem kollégista hallgatók - helyzetükből következően - nagyobb igényt támasztanak az egyes közösségi szervezeti formákkal szemben, mint a kollégisták. Ezt mutatják azok az adatok, amelyek a nem kollégista hallgatók véleményét tükrözik a főiskolai közösségek különböző szervezeti formáival kapcsolatban. A vélemények kiemelik a tanulmányi csoportok jó közösségi életét, de lényeges javitást várnak a nagyobb közösségi szervezeti formáktól /évfolyamok, KISZ-alapszervezetek/. Ez mind az egyes tanszékek, mind a KISZ számára megoldandó pedagógiai feladatot jelent. Nagyobb mértékben lenne szükség a nem kollégista hallgatók közösségi tevékenységének, aktivitásának fejlesztésére is a funkciók, megbízatások, feladatok arányosabb elosztásával. Eőiskolai és KISZ-funkciót viselő hallgatók nagy többsége a kollégisták közül kerül ki, ők jobban elérhetők, szervezhetők, mozgósíthatók egy-egy feladat elvégzésére. A bejáró, vagy a város távolabb részén lakó hallgatók a főiskolai és a KlSZ-életbe lakáskörülményeik miatt sem tudnak esetleges idényüknek megfelelően bekapcsolódni. A nem kollégista hallgatók differenciáltsága abban is megmutatkozik, hogy általában csak a tanulmányi csoportok alkotnak jobb közösségeket, amelyekben a kollégista hallgatók vannak többségben. A főiskolai közösségi élet és a nem kollégista hallgatók továbbfejlődése érdekében az eddigieknél jobban igénybe kell venni a nem kollégista hallgatók bevonását a- 7 -St.sz. 1941/78 K: 150 pld. Főigh
