Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. december 21., rendes ülés
Zlfl. Főiskolai tanulmányi alatt volt-e már kollár-ista? igen 4 % nem 96 % E satisztikai adatok alapján a Nevelési Bizottság a nem kollégista hallgatók nevelési problémái közül első helyen a közösségi neveléssel kapcsolatos kérdéseket emeli ki. Nem kollégista hallgatóink nagy többsége sem korábbi /általános és középiskolai/, sem főiskolai tanulmányai folyamán nem kollégiumban, hanem szüleinél lakott. Ez azt is jelenti, hogy a közösségi, kollégiumi nevelési élmény hallgatóink zöménél hiányzik. Az általános iskolai közösségi nevelés hatékonysága érdekében kívánatos lenne, hogy a jövendő tanárok legalább a főiskolán részesülnének kollégiumi közösségi nevelésben. Kollégiumaink nevelőmunkájának eredményei bizonyítják, hogy a közösségi nevelési hatást szükséges lenne hallgatóink többségére kiterjeszteni. Ez a kiterjesztés a főiskolai hallgatók tanulási, pihenési igényeit kielégitő uj, modern kollégium építésével valósítható meg. Ezt azért kell hangsúlyozni, mivel a nem kollégista hallgatók többsége még a kollégiumi elhelyezés lehetőségének esetében sem kiván kollégiumban lakni. Fő okként azt emelik ki, hogy a kollégiumi együttlakás, több szobatárs /8-10-12 fős szobák/ jelenléte akadályozzák őket az elmélyültebb tanulásban. A nem kollégisták szabad idő mérlege valóban azt mutatja, hogy szabad idei, főleg esti programúk /elég késői időpontig: 24-1 óráig/ a tanulás, olvasás, feladatok elkészítése. E sokrétű és intenziv tevékenységhez nyugodt, s főleg az egyéni tanulást biztositó feltételeket elsődlegesnek tartják. Ezt mutatja az is, hogy az albérletben lakók nagy többsége vagy egyedül, vagy csak 1 lakótárssal van együtt és csak kis %-ban 2-nél több lakótárssal. Ez azt is jelenti, hogy a nyugodtabb feltételek megtermtésének érdekében inkább vállalják a nagyobb anyagi áldozatot jelentő albérletet is. Természetesen ellentétként ugyanakkor hiányolják a- 5 -St.sz. 1939/78 K: 130 pld. Főigh.
