Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1977, Szeged
1977. szeptember 22., rendes ülés
3 «4. is megtaláltam. E dallamok elméleti alapvetését azonban hiába kerestem a zenetudományban, ezért elhatároztam, hogy általánossá kibővítve és zeneileg logikus rendbe foglalva elkészítem a zenei hangrendszerek nagy táblázatát. A Zeneakadémián második szakom a zenetudomány volt, ahol különösen Bárdos Lajos elméleti fejtegetéseiből tanultam sokat, s azok nyomán láttam munkához. Tanulmányom elme „Hangrendszerek a hangközük permutációiból”, amely a tizenkétfokúságon belül elképzelhető összes hangkészlet lehetőséget zenei rendben tárgyalja. A rendező elv eredményeképpen előre kerülték azok a hangkészletek, amelyek a nép- és müzenei dallamokban gyakoribbak, s hátrébb a ritkábbak. Ez a tanulmányom az idegennyelvü Bartók Emlékkönyvben Jelent meg az ötvenes évek második felében, két kiadásban németül, egyben angolul. Az újabb kiadású zenei lexikonok hangrendszer címszó alatt utalnak tanulmányomra. 1950 éta Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző és zenetudós mellett dolgoztam a Néprajzi Múzeumban. Részt vettem gyűjtőútjain s segédkeztem a lejegyzésekben. Első sorban hangszeres anyagot gyűjtött, a régmúlt idők hagyomány útján fennmaradó táncait. A cigány bandák Játékát partituraszerüen kottáztuk le, azaz nemcsak a dallamot, hanem a kisérő harmóniákat is. Lajtha 1963-ban bekövetkezett halála után népzenei hagyatékát én Jegyeztem le. A felvételek magnetofonnal történtek, a lejegyzés rendszerint olcsó u.n. pyrall-lemezről. Lajtha gyűjtéséhez kapcsolódik első megjelent tanulmányom is* A széki banda Jónéhány kimutatható an is XVTI-XVTII. századi táncdallamot Játszik, amelyet különös, népzenei hagyományunkban egyedülálló harmóniákkal kisérnek. A mintegy harminc darab harmonizálási törvényszerűségeinek vizsgálata, Bárdos Lajos és Vargyas Lajos lektorok véleménye szerint, módszerében úttörő Jelentőségű a zenetudományban. A tanulmány valószínűsítette, hogy nemcsak a dallamok, hanem a harmonizálási mód is a XVII. század zenei stílusára vezethető viszsza. \ Mint a Néprajzi Múzeum hangszertárának őre, egy régi hangszer, a tekerj lant /népi csűfnevén nyenyere/ magyarországi példányainak hangolásmódjával is foglalkoztam, melynek so' rán megállapítottam a tekeró sajátosan magyar, 11-fokú típusát, s találtam egy addig ismeretlen, diatonikus típust is.
