Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
Hagy on helyesnek tartja» hogy a nemzetiségi pedagógusképzés célkitűzései között szerepel az« bogy a nemzőtiségi pedagógusok képzésében második szaktárgyat is anyanyelvi szintű oktatásra 136 felkészítik. Utal a kísérleti iskolák /Garai, Ka t у már i isk./ eredményeire, kiemeli a német nemzetiségi iskolák problémáit» hogy a többi nemzetiséjioz viszonyítva aránytalanul kevés a kétnyelvű tipus a német nemzetiségi oktatásban« és teljes mértékben hiányzik a ta^jozatos^tipus. A nemzetiségi pedagó^sképzés tanái>- és óvónőképzés szétszórtsága jelen-i az egyik laVJnagyobu probléma* tudomása van arról« ho^y .ufesett koncentrálják a tanító-,tanór-ós óvónőképzést német ill. délszláv vonatkozásban« ami viszont fölveti a gyakorló iskoláik létesítésének szükségességét* Feltétlenül hasznosnak tartja a külföldi részképzést ill. a nyári nyelvgyakorlatokat, de ehhez szükséges az« hogy az oktatás megfelelő hazai képzésre épüljön« és ez után vehessenek részt a külföldi képzésben hallgatóink. Utal arra« hogy az esetleges párhuzamosan folyó idegenny elvi tanárképzés és a nemzetiségi tanárképzés egy tanszéken belül való oktatása révén nehogy a nemzetiségi képzés rovására történjen. Kiemeli a tanácsülés! anyagban a statisztikai vou-uko-asu részt, mely főleg a német tcinszék oktatóinak munkáját elemzi, azt az erőfeszitóst, amit a kevésszámú oktatógárda végzett a német nyelv tanításának területén. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektén! az anyagi és személyi ellátottság vonatkozásúban. A tankönyvalanyosságot emlitifc. a pécsi főiskola nemet tanszékén jelenleg i>G9o könyv van« abból ajánaék az JDIÍ-ból több mint 4 és félezer, ami igen jelentős segítség« amit a jövőben is igyekeznek megtenni. A német nemzőúiségi tanárképzés további fejlődésében nem szabac szom elöl téveszteni a most kialakulóban lévő uj államközi kapcsol tokát, gondol itt az íEZIv-val való kapcsolatok normalizálódására. A nemzetinóéi tanárképzés része az tanárképzésnek, de speciális jellegénél fogva és abból adódóan, hogy a nemzetiségi tanároknak nemcsak oktatási és nevelési feladatokat kell ellátniuk és nem cső az iskolában koll ez irányban tevékeny ke aniök, hanem a népműveléssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátásában is, nagyon kon&ly szin vonalemelésre van szükség, és szem előtt kell tartani azt is, hogy itt egy komoly politikai föladatról van szó.
